Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Molnár B. Lehel: Erdő János egyházunk és népünk szolgálatában
hurcoltatásának momentumairól. Fogolytársai is csak hellyel-közzel említik visszaemlékezéseikben.43 Levéltárunkban található azonban Erdő Jánosnak a szabadulása utáni felterjesztése az EKT-hoz, amelyben újbóli egyházi alkalmazását kéri „az Egyházi Főhatóság bölcs belátása szerint”. Az alkalmazásához szükséges iratok közt Erdő benyújtotta elítélése román nyelvű bírósági végzését, valamint egy rövid, szintén román nyelvű felterjesztést (memoriu), amelyből rekonstruálni lehet, miért, mikor, hol, milyen szám alatt ítélték el és zárták be. Az emlékiratból kiderül, hogy 1959. szeptember 24-én tartóztatták le, majd 1960. május 21-én a 151/1960-as dosszié alapján a kolozsvári Katonai Bíróság az '56-os magyar forradalommal való szimpatizálása és teológiai előadásain tiltott költők verseinek használása miatt négy év átnevelő börtönre, minden személyes vagyonának elkobzására ítélte, valamint három évre eltiltották a polgári és politikai jogok gyakorlásától. A szamosújvári börtönben volt 1960. augusztus 18-tól november 16-ig amikor munkaszolgálatra küldték Salciára, Stoenești-re, Strímbára és végül Peripravára. 1963. január 2-án kegyelemben részesült, és február 5-én érkezett haza. A munkaszolgálaton példás szorgalmáért megengedték, hogy havonta csomagot kaphasson.44 Börtönévei alatt itthon maradt családja sokat szenvedett. Fia, Erdő László alig volt kilencéves, amikor édesapját elvitték. Feleségét, Darkó Klárát, aki kémia szakos tanárnő volt az egykori Református Kollégiumban, már 1957-ben kitették a tanügyből, de Jenei Dezső segítségével a Tehnofrig gyárban laboránsként alkalmazták. Darkó Klára mindvégig hűségesen kitartott férje mellett. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert azokban a nehéz időkben volt rá példa, hogy a feleség kényszerűségből - vagy nem, de — elvált a politikai börtönben sínylődő férjétől. A család miatti aggodalomtól indíttatva felesége megpróbálta rávenni a hazaérkező Erdő Jánost, hogy inkább angol nyelvtanítással foglalkozzék.45 O viszont az egyházi szolgálatot választotta, amire tulajdonképpen az életét tette fel. 43 Péter Miklós: Hitükért vezekeltek. Meghurcolt teológusok és lelkipásztorok című írásában többek között megemlíti, hogy Erdő János a börtönben angol nyelvre tanította fogolytársait. Lásd: http://www.inaplo.hu/na/2001_08/027.htm 44 In: EUEGyLt, Ktv. B. jelzet, 839. sorszám, 182/1963 EKT iktatószám. 45 Ezek az információk Erdő János fiától, Lászlótól származnak. Egyházi alkalmazási kérését, amelyet 1963. február 7-én nyújtott be, az EKT jóváhagyta. Ennek értelmében dr. Kiss Elek püspök Zilahi Zsófia szülési szabadságon levő iratkezelő és egyházi levéltáros helyettesének nevezte ki ideiglenes jelleggel, amit a Vallásügyi Hivatal is jóváhagyott 660 lejes állami fizetéssel. 1963 nyarán az egyházi központ saját alapból egy főtisztviselői állást hozott létre azért, hogy erre Erdő Jánost tudják véglegesen alkalmazni. Az EKT az állam felé úgy indokolta döntését, hogy a püspökségen nagy szükség van egy adminisztrációs munkát végző főtisztviselőre, és emellett a 22 M B o l L n e á h r e l
