Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Molnár B. Lehel: Erdő János egyházunk és népünk szolgálatában
Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézetet közös rektori hivatal irányítása mellett, közös tanári karral és közös bentlakással. A közös teológiai intézet az akkor érvényben levő egyéves időszakra, 1950-ben az Unitárius Fakultás képviseletében Erdő Jánost rektornak választotta, de orvos által igazolt egészségi okokra hivatkozva nem fogadta el az állást. Ezért a Vallásügyi Minisztérium minden indoklás nélkül fegyelmi eljárást indított ellene, és a fizetést is megvonta tőle. Erdő János értetlenül vette tudomásul az eljárást, és 1950. december 21-i dátummal egy román nyelvű iratot („memoriu ”) juttatott el a minisztériumba, amelyben, hogy elejét vegye minden téves interpretálásnak, visszavonta a rektorrá való megválasztása elleni beadványát, egyúttal a dékáni kinevezését is elfogadta.38 Nem sikerült kiderítenünk, hogy Erdő János pontosan milyen betegséggel küszködött, de a totalitárius gépezetre jellemző módon, a minisztérium az egészségügyi okokat nem találta elég meggyőzőnek egy magas funkció visszautasítására, és úgymond az „igazi okot" akarta kideríteni. 1951 elején Erdőnek Bukarestbe is fel kellett mennie, és a beadványa valamint a személyes beszélgetés hatására megszüntették az ellene indított eljárást. így az 1950/51-es tanévre megkapta a rektori valamint 3 évre a kari dékáni kinevezését.39 Hivatalának elfoglalásakor beszédében megköszönte a távozó rektor, dr. Maksay Albert munkáját, majd így fogalmazott: „A rektori tisztséget, Jézus tanítása alapján, úgy fogom fel, mint egy szent kötelező isteni igát! Én ezt az igát, a mai napon, Istenben bízó lélekkel felveszem!”40 A szolgálat igáját egész életén keresztül hordta, nem csak egyéves rektorsága idején. 1948 után a középiskolások valláserkölcsi nevelése visszaszorult a templomok és gyülekezeti termek falai közé. A kolozsvári egyházközség éveken át az EKT-n keresztül Erdő Jánost kérte fel, hogy a lányok valláserkölcsi nevelését továbbra is ellássa. Ahogy fogalmaztak: „dékán afia a múltban is a legnagyobb önfeláldozással és kitartó munkával végezte a leánynövendékeink valláserkölcsi nevelését, s eredményes munkájával mindannyiunk elismerését és háláját vívta ki. Reméljük, hogy a megkezdett munkáját folytatni akarja, és folytatni tudja.”41 Erdő tudta és vállalta is a munkát, időt és energiát nem kímélve. Azonban pályáját politikai események törték derékba. Az 1950-es évek Közép-Kelet-Európájában szovjet irányítás alatt működő kormányok (Jugoszláviát leszámítva) kommunista diktatúrájának el-Dr. Kovács Lajos dékáni megbízatása az 1949/50-es tanévvel lejárt és helyébe a tanári testület 1950. szeptember 19-én Erdő Jánost választotta meg. Az Egyházi Főtanács pedig 1951-ben 3 évre bízta meg a kari dékáni tisztség ellátásával. Lásd Egyetemi Fokú Protestáns Theológiai Intézet (Kolozsvár) Évkönyve az 1949, 1949-50. és 1950-51. tanévről. 65. EUEGyLt, Ta. E. jelzet, 279-285. sorszámok, 6, 10, 11, 16, 40, 41, 86/1951 EKT iktatószámok. Uo. 285. sorszám, 86/1951 EKT iktatószám. EUEGyLt, Nb. jelzet. 119. sorszám 913/1953 EKT iktatószám. 20 M B o l L n e á h r e l
