Kiss Ernő: Dávid Ferenc születésének négyszázados emlékünnepére (Kolozsvár, 1910)

IX. Dávid Ferenc elítéltetése

90 DÁVID FERENC alatt Gyulafehérvárra vigyék Dávidot. Eljött tehát a kedves váro­sától, küzdelmei és dicsősége színhelyétől, barátaitól és híveitől való végső megválás ideje. A bús jövendő képe rettegtetek min­denkit, a jelen kegyetlensége borzalommal töltötte el a szíveket. A mozdulni sem biró beteget szinte félholtan tették szekérre. Mélyen meg van rendülve mindenki. Ataga az áldozat sem tud vigaszta­lásukra semmit sem mondani; ő is érzi, hogy végső búcsúját veszi. — Isten veletek, engem többé nem láttok. — Csak ezt tudja mondani; csak ezt ismétli egyre. A három napi útazás teljesen megtörte a beteget. Ám pihenésre nincs ideje. A fejedelem azonnal maga elé rendeli. Nagy nehezen felöltözködik; de kit válasszon védőjéül? Mindenki vonakodik. Végre vejét szólítja föl: — Jer fiam, te légy mellettem. Az Isten, akit tisztelek és aki­nek igazságáért küzdők, velünk lesz. De ki védi az egyházat? — Védje azt is Trauzner, — mondják a vonakodók. Dávid megdorgálja őket, hogy papi ember létükre egy nem pappal akarják megvédeni egyházukat. Erre Sztárai Miklós és Óvári Benedek rá szánják magukat. így mentek a fejedelem elébe abba a nagy palotába, melynek falai között annyiszor hangzott Dávid szónoklata a diadalmas vitat­kozások idején. Most megtörtén, vejére támaszkodva lépett be. Ott ült a fejedelem trónján, körülötte állottak közel hozzá a főpapok, távolabb a fő és köznemesség. A terem másik oldalán foglaltak helyet három sorban a vádlók élükön Blandratával; mellettük a kálvinista és a szász papság. Középen állott a roskatag főpap, mígnem a fejedelem megszánta és széket adatott neki. A kancellár, Kendi Sándor, kezdte a beszédet előadva, hogy az újítások meggátlása tette szükségessé, hogy Dávid Ferencet őrizet alá tétesse a fejedelem, most pedig ügyét akarja megvizs­gálni. Utána Blandrata adta elő, hogy szintén az újításoktól való félelme késztette egyháza védelmére. Dávid közbeszólt, de a kan­cellár elhallgattatta azzal, hogy a fejedelem ismeri bűnös voltát, mivel hitfelei, papjai és tanítványai adták föl nála. Meg akarja hallgatni mégis vallását. Dávid alig bírja megkérni a fejedelmet, hogy helyette veje beszélhessen, mivel ő betegsége miatt nem bir szólani. A fejedelem megengedte. Trauzner nyugodtan és mél­tósággal felelt mindenre s midőn Blandrata megtagadta nyilváno-

Next

/
Oldalképek
Tartalom