Kiss Ernő: Dávid Ferenc születésének négyszázados emlékünnepére (Kolozsvár, 1910)
VIII. Válságos esztendők
DR. KISS ERNŐ 83 eltiltattak, hogy egy-egy zsinat hitébresztő és erősítő tevékenységében püspökükkel együtt részesülhessenek. Még súlyosabbá lett a következő 1577-ik esztendő. Ennek elején Alesius meghalt. Báthory Kristóf ekkor parancsot adott ki, hogy a június 2.-ára Nagyenyedre összehívott püspökválasztó zsinat kálvinistát válasszon „magyar püspökké.“ így lett püspökké Tordai Sándor András, a dévai pap, ki eddig is legbuzgóbb harcosa volt Calvin egyházának. Ennek első dolga az volt, hogy mindazon helyeket visszakövetelje, melyek Dávid új vallása előtt kálvinisták voltak. Jellemzi gondolkodását, hogy úgy lépett fel, mintha a tíz év alatt mi sem történt volna. De úgy látszik, ez a gondolkodás tetszett a fejedelemnek is, amint a tordai országgyűlésnek (1577. okt. 12—25.) határozatai mutatják. Az V. cikkely felhívja a fejedelmet, hogy minden rendet tartson és oltamazzon meg vallásában és az újítókat büntesse meg; a VI. cikkely pedig meghatározza, hogy „Thordai Andrásnak mindenütt authoritása legyen ez országban járni, minden helyeket vizitálni és mindenütt az ő vallásán való egyházi személyeket, papokat igazgatni, oktatni, reprehendálni és zsinatot tenni, sőt a másféle valláson való papokat is hortando, monendo, docendo, akit lehetséges az ő sententiájára vonni, de ne erőszakkal: a más félnek pedig, Dávid Ferencnek, mint ennek előtte is, most is, csak Kolozsvárott és Tordán legyen szabad zsinatot tenni és a más confession való egyházi személyeken semmi iurisdictiója ne legyen, hanemcsak az övéin.“ íme milyenek váltották fel azokat a szabadelvű törvényeket, melyeket Dávid Ferenc lelkesítésére János Zsigmond alatt hoztak Erdély rendei! Képzelhetjük, hogy e törvény felhatalmazása alapján mily buzgósággal indult Tordai Sándor András az unitárius lelkek elhalászására. Eszközeit és módjait ne firtassuk. Az eredmény mindenesetre kielégítette, mert letette edgigi „magyar püspök“ címét, megváltoztatta az eddigi „magyar egyház“ elnevezést és ő maga református püspökké, egyháza hivatalosan is református egyházzá lett. Dávid pedig haladt a maga útján, bár a vészes felhők egyre sűrűbben tornyosúltak feje fölött. Blandrata, aki lengyelországi követsége alatt újra érintkezett az ottani unitáriusokkal, minden törekvésével azon volt, hogy Dávidot megbuktatva döntő befolyás; szerezzen az unitárius vallás ügyeire. Nagyravágyó és csalárd lelke 6*
