Kiss Ernő: Dávid Ferenc születésének négyszázados emlékünnepére (Kolozsvár, 1910)
VIII. Válságos esztendők
82 DÁVID FERENC unitáriusok szoros összeköttetésben voltak a lengyelekkel és így befolyásolhatták megválasztását. Ezért nemcsak nem üldözte tovább egyházukat, hanem az 1576. jan. 28-ára összehívott medgyesi gyűlésen szabad püspökválasztó jogukat törvényben is biztosította. Ezzel a törvénnyel befejeztetett az unitárius vallás teljes törvényesítése és meghatároztatott jogi állása a többi felekezetekkel szemben Eddigelé Dávid úgy szerepelt, mint a magyarok püspöke a szászok püspökével szemben. Midőn Alesius visszakerült a magyar püspöki székbe, úgy tűnt fel a dolog, mintha az unitáriusok az ő fennhatósága alá tartoznának. Ennek a látszatnak és esetleges következményeinek vette elejét a medgyesi gyűlés határozata. De ezzel egyszersmind az eddig összetartó és az unitárius vallásban csaknem egy szálig egyesülő, erővel teljes magyarság egysége is megbomlott. Körében magának a fejedelemnek hathatós támogatásával egyre tért nyert a kálvinizmus, s így vallási tekintetben két részre vált. Előállott azonban az az érdekes eset, hogy a Cálvint követő erdélyi magyarságnak a luteránus Alesius volt a feje. Míg István fejedelem el nem érte célját és a megbékélt Békés meg Blandrata hathatós és ügyes támogatásával a lengyel királyság trónjára nem jutott, elég békességben voltak idehaza Dávid és hívei. Mihelyt azonban megszilárdult trónja és itthon is öccse, Kristóf, került helyébe, azonnal súlyosbodni kezdett helyzetük. Az új fejedelem már nemcsak arra esküdt meg, hogy a „religióban senkit meg nem háborgat,“ hanem arra is, hogy „innovatiot nem szenved.“ Már ez magában is nagy kedvezmény volt az ortodox vallásokra nézve, mert mozdíthatatlan tanításukban nem kellett félniük, hogy e tekintetben összeütközésbe jönnek a hatalommal; de annál több veszedelmet rejtett magába az unitárius vallásra nézve, mert ez a haladás, a fejlődés vallása volt kezdettől fogva. Ám jöttek még erősebb támadások is ellene, melyek törvényes állásában ingatták meg. Az 1576. augusztus 3.-án hozott Vili. törvénycikkely kimondotta, hogy az unitárius püspök zsinatot csak Kolozsvárt vagy Tordán tarthassan; de akik „Dénes pappal egy valláson vannak, azokat ne cogálhassa, henem ennek régi authorítása az övéi között megmaradjon.“ E végzéssel Dávid elszakíttatott hívei nagyrészétől, hiszen ezek Kalotaszegtől a Hargitáig laktak és legsűrűbben éppen Székelykeresztúr környékén és most
