Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
VII. 1564-1566
DÁVID F. ELVÁLÁSA A KÁLVIN-HIT ÜEKTCJL. 75 vén: Kolozsváratt kiadatott; Szikszai Kovács Balázs tanár [Icdor] ahoz terjedelmes, magvas előszót irt, a gymnasiumi tanulók közül tizenhat a nagy király, a haza és kolozsvári főiskola iránti hálájukat és szeretetöket kifejező epigrammokat. Ezek közül később a magyarországi reformált egyháznak igen kitűnő férfiai váltak ki; ilyenek voltak : Tordai Ádam, Paksi Mihály, Túri Pál, Tholnai Bálint, a kit kortársai zsidó nyelvi nagy jártasságáért zsidónálneveztek, Deretskei Ambrust koruk legtudósabbjai közé sorozták, Miskolczi Pál, Kopácsi István, Pesti János, mind jelesek voltak; itt tanult Skaricza Máté is ; az erdélyiek közül köztük volt Hunyadi Demeter, később püspök, Gyulai Pál, később kitűnő nevű theologus, Kratzer Lukács Kolozsvár város jegyzője. ’) Dávid F. reformtörekvéseiben egyenlő figyelemmel volt az egyházra és iskolákra. Mint püspök kormányozta az elsőt, mint iskolafelügyelő gondot viselt az utóbbiakra s a leghiresebbet — a kolozsvárit — évekig maga igazgatta, a fejedelmi udvarban mint prédikátor, nagy eklézsiájában mint főpap négy másod pappal és saját külön káplánjával szolgált. E három fontos hivatalt személyében egyesítve, apostoli buzgósággal folytatta s behozta azon üdvös gyakorlatot, melyet a nem sokára megalakult unitárius egyház három századon át máig követ, áldva a nagy alapitó emlékezetét. A kölcsönös engedmények útján közösen készült hitvallás — mint előre látható volt — az ellennézeteket nem egyeztette ki, sőt egybeférhetlenségöket hozta napfényre; aláírták ugyan, de egyik fél sem nyugodt meg rajta. így készültek Kolozsváratt az elébbi Katckismus, Magyarországon pedig az odavaló, de a maros-vásárhelyi zsinaton jelen volt papok által : A Szentháromságról saját álláspontjait szerint formuláivá h'adott I.—XIII. pontitól álló Keresztény ügyességi Gzikkelc 2). Az egyház újabb meghasonlása kikeriilhetlen lett. Károlyi bosszúsan távozott Kolozsvárról s Meliushoz menvén át, mint Kálvin hitvallású, alkalmazást Váradon nyert. Kolozsváratt a zsinati megállapodások daczára az Isten-egységi eszmék mellett nagy mozgalom támadt. Dávid F. elveihez most is híven, az egyháztól nem elválni akarva, de azt nézeteinek megnyerni óhajtva, mérsékelte, az eszméket azonban folyvást érlelve, saját hitfelfogását mind többek és többek által elfogadtatva. ... A nép lelkesedése határain tuláradott. . . . Ez időtől kezdve Dávid F. és a Kálvin hitüek útja kétfelé vált. ') Fosztú-Uzoni ... 1. köt, 328., 335—338.11. 2) JLamye . . . 159—162.11.
