Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
VII. 1564-1566
74 EGYSlÍGI IÍS HÁROMSÁGI VITÁK. hihető — mérsékeltei)}) s lasuhb haladással az eklézsiák újból meghasonlását akarták kikerülni. Az előszó tanuságos felvilágosítást ad erről. Ok tudják — igy szólnak az ajánló-levelet aláirt esperesek — hogy sokak mérges Ítéletének teszik ki magukat e Katekismus kiadása által, de a sziveket ismerő Isten és a fejedelem előtt tiltakozuak, hogy ők az átalánosan elfogadott szentháromsági tanoktól nem makacsságból, sem könnyelműség miatt, de az Ur Lelke indításánál fogva távoztak el, mely szemeiket felnyitotta. Kiadják azt, mert a fejedelem előtt febr. 24. folyt vitában Dávid F. és Blandrata az ott fenforgó hittételeket azért terjesztették elébb a Magyarországról ezen vitára megjelent papság, azután a maros-vásárhelyi zsinat elé, hogy azok felől véleményeiket mondanák meg,amit teljesítettek s eKatekismust azok értelmében készítették el. Az elég hánykolódó viták által sokak lelkiismérete a kétkedések veszélyének tétetvén ki, a mik a hittételek rövid és hézagos szerkezetéből származtak, és a kedélyek azok által sokképen nyugtalanitatván: főtisztelendő és jeles Dávid F. püspök ur az egyház régi szabadságánál fogva Maros-Vásárhelyre népes gyűlést hivott egybe, ott ama hittételeket a papság véleménymegállapitásával \Limitatio] új megvitatás végett előterjesztette, a zsinat véleményét joga szerint megkérdezte; ők e tárgyat éretten megfontolták s határozatukat Isten segítségül hívása után világosan kijelentették. Mentik magukat, hogy nem meggyőződéseik ingadozása miatt változtatták meg némely pontban hitvallásukat, hanem más szükséges, igen jól ismert okoknál fogva, [a miket azonban elhallgattak, j Az által, hogy könyvüket a királynak ajánlották, meg akarták mutatni a világnak, hogy ők az igaz Istent nem bántó, nem török káromlással teljes, sem más eretnek nézeteket akarnak a nép között terjeszteni, hanem Isten tiszta igéit.“ ') E hitvalláson átcsiílámlik ugyan itt-ott az Istenegység tana; de külsőleg még mind Dávid F. mind Blandrata a Szentháromság alapján áll; mozgatják azt, elég subtilis és ruganyos magyarázatát adják az egybefüggő tanoknak; de — úgy tetszik — egészen eltérni arról még az időt eljöttnek nem látták, Az országgyűlések, zsinati hitviták s ezek Írott emlékei hű képét tárják elénk az erdélyi reformatio ez évei történetének, a teljes hitszabadság utat tört magának s az isten-egységi eszmék terjedésének: Váradon új egyház és iskola keletkezett, az oláhok reformatiojára lépés tétetett, az erdélyi iskolák az állam segélyezésével virágzásba indultak, a kolozsvári állami gymnasium mellől eltávozott Károlyi Péter helyét Dávid Ferencz pótolta s a tudós Basilius Istvánt segédül véve, az oktatást saját elvei szerint vezette, igazgatóvá kiképeztetés végettkül egyetemekre részben önköltségén Theobald nevű ifjat, tanácsára a fejedelem Hunyadi Demetert küldötte ki. E korszak a kolozsvári főtanoda virágzási kora volt. Fényes bizonyítéka ennek az, hogy Bonfininek Mátyás királyról irt müve egy része, mely addig Németországban lappangott, a tudományszerető Csáki Mihály kanczellár által megszereztet') Egyháztörtén. Emlékek. II. Dávid F. irod. eml. xxx. a. sz.
