Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)

VI

Ma nincs eretnek-üldözés, az excommunicatio nem-katholikusok előtt nem ijesztő rém : az elmek magas érettségi foka, a keresztény szeretet, a theologiai irodalom fejlettsége, a protestáns egyletek és angol meetingek, Schleiermacher és Neander, De Vette és A. Réville, Pristley és Channing, Martineau és Ballagi theologiai müvei a hit és meggyőződés szabadságának hatalmas útegyengetőivé váltak. Ezek lángelméjének mindenütt meglátszik a közszellemre gyakorolt jótékony hatása. Az Isten osztatlan egysége s egyedül imádandó-volta tanát valló reformátor életrajza ma szerzőjére nem von egyházi átkot s máglyatüzet.

De vannak a megírásnak más akadályai. A forrás-művek közüli a régiségek meg nem becsülése, előítélet, vallási türelmetlenség és tudatlanság sokat megsemmisített. Jezsuita tanácsadókra hallgató r. katholikus, orthodox református uralkodók és kormányaik megégetésre Ítéltek nemzeti nyelven irt oly irodalmi emlékeket, melyek ma múzeumaink büszkesége, valódi cimeliumok lennének. Ezek látták, hogy Theodosius császár kr. e. 432. évben költ rendeletében s azutáni conciliumok végzéseiben ez van Írva : az eretnek Ariust követők és Arianus-könyvck égeftessenek meg —• s feledve, hogy ezer év fekszik közbül, ezer évet haladott az emberiség, nem véve fontolóra a nemzeti irodalom érdekét, rá olvasták ezt az általuk szintén eretnekeknek bélyegzett 15(37—1571. vagy korábbi unitárius magyar és latin könyvekre, büntetés terhe alatt összegyűjtve, néha megcsonkítva, máskor szétszaggatva megsemmisítették; néhol a könyveket íróikkal együtt égették meg. II. János [Zsigmond] korában volt rá eset, hogy protestáns püspök unitárius püspök könyveit égettette meg, mit a királynak kellett megtiltani. Ez lett a levelezések sorsa is. Ha üldöztek, elfogtak, lefejeztek vagy megégettek egy szabadelvűt hitéért, könyveit s Írásait is lefoglalták. Midőn elfogták, Dávid Ferenczczel is ez történt . . . Magyarország és Pécs biographiai és epistolographiai irodalmában s kézirati más gyűjteményeiben aránylag igen kevés megbízható följegyzést s csak nehány eredeti levelet találtam egyik híve, az unitárius hitéért Rómában 1585. megégetett Palaeologus Jakabnak a bécsi államlevéltárban levő levelezései között. Szerkesztményt, életirati vázlatot, jellemrajzot vagy érdekesb episódot nem; mig Huss és Luther, Melanchton és Kálvin életiróinak egész biographiai irodalom áll rendelkezésükre, müveik régi és újabb teljes kiadásaival, eredeti leveleik még élőtökben összegyűjtött, jegyzésekkel kiadott s máig folyvást gyarapitott köteteivel. Luther leveleiért egyik tisztelője a fél Német-