Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
VI. 1560-1564
48 AZ URVA CSÓKÁI VITÁK FOLYTATÁSA. mond — hogy megerősíti hitünket Isten ígéreteiben . . . megújulás és elevenedés száll belőle ránk . . . emlékeztet jótéteményeiért való hálaadásra, melyeket halálával és feltámadásával szerzett. Szent Pál is igy tanít erről: Valahányszor esztek c kenyérhői és isztok e borból, az Urnák halálát hirdessétek . . \ Az úrvacsora szeretetre int, egyességre tanít; a miképen egy a kenyér, úgy szükség, hogy sokan egy test legyünk ... megkülönböztet a hitetlenektől, kik nem tagjai a keresztény egyháznak . . . vigasztalás ennek világ végezetéig megmaradásáról, amaz ige szerint: Hirdessétek az Urnák halálát, miglen eljő . . .“ ') íme a két hitvallás közötti áthidalhatlan távolság! Két ellentétes sarkpont, mely egymáshoz nem közeledhetik. Egy szó értelmén fordult meg az erdélyi egész reformatio, az ország politikai jövőjének s két nemzet polgári életének végzetes sorsa — a consubstantiatio fogalomszaván. Hogy Dávid F. a ki a vitákban mindig a sor élén vezérként küzdött, a maros-vásárhelyi hitvallás szerkesztésében főtényező volt, úgy vélem, nem vonható kérdés alá; hogy Kálvin felfogásához csatlakozva, Meliussal egyoldalon legyen, szintoly természetes, mint kívánatos volt az ügyre nézve, mely valóban igaz ügy s a vitatott urvacsorai tan, mint a halhatatlanság hitének alapja, a reformatio és mai civilisationk egyik sarkelve volt. VI. (1560—1561;.) A Luther és Kálvin szerénti urvacsorai viták folytatása. Vitairatok és hitvallások. A szász papság a német egyetemek elé viszi az ügyet, Dávid F. és a vele tartó magyar papság nem. Ujahh zsinati viták s végzések. A fejedelem és országgyűlés szabadelviisége a vallás ügyében. Az elijedi országos zsinat 1561. A Luther és Kálvin hitiiek elválása. Dávid F. püspökké választatik s a fejedelem udvari prédikátorává lesz. Dávid F.-nek a Luthert követők egyházából, Kolozsvár reformált népének a szászok rokonszenvéből kizárása a meghasonlás kiegyenlítésének nem volt alkalmas eszköze, sőt nagy ellenhatást és kölcsönös párttömörülést idézett elé, —• a kiegyezés reménye folyvást halványult és fogyott, mig végre egészen elenyészett. A medgyesi vita eredménytelensége s csaknem egész országra kiterjedő vallásos forrongás országos intézkedést tett szükségessé. Az 1560. nov. 11. tartott országgyűlés az úrvacsora kérdésében támadt egyenetlenségek és vitatkozási zavarok miatt a fenforgó tanoknak mindkét fél papsága s világiak által megvitatása végett 1561. febr. 6-kára Medgyesen nyilvános zsinatot rendelt tartatni, a nemességből hat tagot, a szász jelenlevők közül nehány egyént bízván meg; a kik napokon át nagy hánykolódással vetélkedtek néha Írásban folytatva a felelgetőzést. Dávid F. a Kálvin nézetüek által az úrvacsoráról Kolozsváratt alkotott 15, a Luthert követő szászok medgyesi 14 pontú hitvallásukat terjesztették elé; az elsők most is elébbi tanaikat ') Eggháztörténélmi Emlékek. [I. Dávid F. ivód. Emlékei VIT. száma alatt.
