Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
VI. 1560-1564
AZ ÚRVACSORÁI VITÁK FOLYTATÁSA. 49 védték. Ök hit által, lelkileg és szívvel, tehát szentségileg [sacramentaliter\ veszik az úrvacsorát — mondák. Utóbbiak ellenkezően azt állították, hogy a kenyérben és borban Krisztus valóságos testét eszik s vérét iszszák, s püspökük Hehler Mátyás által összeállittatott') nézeteiket és hitvallásukat a fejedelem elhatározása s németországi akadémiák Ítélete alá bocsátották, három tagtól küldvén el a királynak a sachseni választófejedelemhez irt levelével együtt, a nép előtt prédikáczio helyett a medgyesi templomban nyilvánosan felolvasták s a papokkal aláíratták. Dávid F. és a magyar papság sem követet nem küldött, sem új hitczikkeket, azért, mert szerintük az ő illetékes biráik Uenfben és nem Wittembergben voltak. A szász követek tehát utóbbiak 1559-ki Hitvallását és Vádiratát* * 2) mutatták be, melyek természetesen elítéltettek. Ezek szerzői tagadják ugyan szóval — jegyzi meg a frankfurti egyetem facultása — s kifejezéseik valamivel kimélőbbek, mint a régi sacramentariusoké, de a lényegben egyeznek. Tagadják, hogy Krisztus teste és vére szájjal vétetik, de védik ama nézetet, hogy csak az arra méltók veszik, méltatlanok nem. Állítják, hogy az úrvacsorával élő embernek hite teszi a szentséget, nem az intézmény, nem az eléül; szabott urvacsoravételi bibliai helyek, s azt is, hogy az ó és új szövetségi szentség egy. Krisztus teste egy természetileg meghatározott helyen, égben van, nem mindenütt, a hol lenni akar; a szász eklézsiákra oly őrült hihetlenségeket fognak a Krisztus testének bizonyos szók büvereje általi átlényegüléséről, miket hitvallásuk megczáfol; érveik álbölcselmiek s rég megezáfolvák, az atyák mondásai félre magyarázva ; az egyháznak nem azok, de Krisztus és az apostalok szavaihoz kell magát tartani sat.“ 3) Hasonlóul nyilatkozott a wittembergi egyetem theologiai kara is. „Kétségen fölül áll — mondják ők — hogy ellenfeleik sacramentariusok; igyekeznek ugyan maguktól a nevet elhárintani, de tanaik lényege rájok vall, s minthogy a név a dologból jő, a kié a dolog, nevét is viselnie kell, ők sem útasitkatják el maguktól.“ 4 *) Hebier és papsága hitvallása ellenben helyeseltetett, a püspököt és papságot megdicsérték, a választófejedelem a királyt a Luthert követők pártolására, Major György, a wittembergi facultas seniora, Csáki Mihály kanczellárt azoknak a király előtt védelmezésére, az akadémiák a szebeni polgármestert és királybírót az ügy mellett megmaradásra kértpk, intve őket, hogy a sacramentariusok ábrándos tévelyeitől óvakodjanak, törekvéseiket akadályozzák meg, s Luther és Melanchton tanai mellett állhatatosak .legyenek. 6) Előre lehetett látni, hogy a mennyire javára volt ez Ítélet a Luthert követőknek : oly viszszahatást fog kelteni a Kálvin nézetüeknél s csak az ország békéjének ') Brevis Confessio de Sacra Coena Domini Ecclesiarum Saxonicar. et conjunctaram in Transylvania, A. 1561. sat. kiadatott mdlxiu. 2) Defensio Orthocloxae Sententiae sat. Egyháztörténelmi Emlékek. 1T. Dávid P. Írod. Emi. VI. szám. ■'*) Archiv . . . sat. Schwarz értek. 278—79 11. 4) „ * 283. 1. 6) „ „ „ „ 267-258. llaner , . . 266-267 11. • 4
