Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)

IX. 1568

DÁVID FERENCZ TANAI KRISZTUS ISTENSÉGÉRŐL.

125

önmagától való Isten az Atya. Ezt az ó és líj szövetség számtalan helyen és formában igazolja. Krisztus istenségét az Atyától kapta...“ E tétel a magyar kiadásban 12. pont alatt van tárgyalva, itt-ott homályosan, a latin szövegben ellenben 7 pontban, sokkal szabatosabban, igy van kifejtve: „Krisztus azért Isten, mert tulajdon fia Istennek, annak erejétől, a Szentlélektől szűznek méhébcn fogantatott s azon Szentlélektől Isten Fiának neveztetett. Isten minden más nevek felett való nevet s mennyen és földön hatalmat adott neki, az ő teljessége lakozik benne, főpappá kenetett, Isten akarja, hogy az angyalok is imádják, csak neki adatott, hogy legyen élete ő magában“ *). A Fiú istenségében e szerint egyek; de születésére nézve van különbség közte és a pápások közt. Azok öröktől fogva születettnek mondják, Dávid F. az idő teljességében születettnek * 2 *), istensége örök idejű, mert az Atyától vette s születése által időszeréntivé nem lett, mert Istennél nincs az időnek változása 8). Azt azonban nem vallja, hogy Krisztus azon örök Isten, ki az Atya, s ki a mennynek és földnek teremtője, mert azt a szentirás sehol nem tanítja, hanem olyan, a kiben az örökkévaló Isten tökéletessége lakozik. Isten attól az Istentől, ki őt Istenné tette és Úrrá, s ő bizonyos benne, hogy mennyei szent Atyja az ő testéből és véréből rendelt és adott neki üdvezitőt, kihez ragaszkodhatik, ki által a?, Atyához járulhat s ő általa kedves lesz és kellemetes Isten előtt.“ 4)

Ezután Károlyi Péternek — egy előttem ismeretlen műve — ellenvetéseire felel s érveit czáfolja. melyek szintén a fejérvári hitvita érveinek bővebb kifejtései, a miknél czélomra inkább tartozik Dávid F. Krisztus Istenségéről latinul irt művének főleg Békés Gáspárhoz intézett ajánló-levele, melyben őt egyháza Mecénásának s kora azon Gamalieíének nevezi, a kit érdekel annak tudása: vájjon Istentől van e az általuk hirdetett tudomány vagy nincs ? kérte őt, nehogy egyetértsen ellenfeleik gonosz szándékával, sőt inkább [nem őket, kik csak az ország jogait követelik], hanem Isten ügyét, melyet azok különböző cselfogással el akarnak temetni, megvédelmezni igyekezzék; mert köztudat, hogy miután azok érveik súlyát és értékét számbavéve, az atyákat, conciliumokat és akadémiákat, mint leghatalmasb fegyvereiket sikertelenül használták fel, most személyeik ellen kezdenek dühöngeni, s összeesküvést forralva, mint a római Antikrisztus tüzzel-vassal leselkednek utánok, bár jól tudják, hogy az igaz hitet, sem mesterséggel, sem erőszakkal meg nem ronthatják. Ok nem csudálkoznak a gyuladás felett, a mit elleneik az ő veszélyeztetésökre kezdenek [mintha még valami új történhető lenne!] mert ismerik, mi volt sorsa mindörökké fejőknek, Krisztusnak s egyháza tagjainak, valamint a hívek

') Egyháztörtén. Emlékei:. II. Dávid P. Írod. eml. XXII. sz. B ív, Bmj. C ív, 1. levél.

2) Ugyanott N. Dávid P. Írod. eml. XXI. E ív, Emj lev. 2. old.

8) „ „ „ G ív, 1. levél 2. old.

4) „ „ „ „ „ „ ,, G ív, Gtij levél 1. old.