Gálffy Kálmán (szerk.): Emlékkönyv a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség megalakításának és templomépítésének emlékére (Szeghalom, 1904)
ELŐSZÓ. A nagy magyar Alföld végtelen rónaságán ismét fellobbant egy világitó fáklya, újra alakult egy egyházközség, melynek hivei az unitárius vallás egyszerű hitelvei alapján imádják az egy igaz Istent. 1902. év julius 27-én alakult meg Füzesgyarmaton az unitárius 1. egyházközség. Józan Miklós budapesti, Ádámossy Gábor hódmezővásárhelyi lelkészek és Zoltán Ferencz mezőberényi kántortanitó tartották az első Isten-tiszteletet nagyszámú közönség előtt, egyik atyánkfia, Homoki F. Lajos udvarán. Amidőn felhangzott Dávid király LXY. zsoltárának lélekemelő dallama, a gyülekezet egyszivvel s lélekkel énekelte : „A Sionnak hegyén Ur-lsten ! Tied a dicséret!“ Egyházi beszédet Józan Miklós, a Duna—-Tisza menti unitárius egyház kör-esperese tartott. Hirdette a béke, az igazság és a szeretet országát. Biztatta a híveket, hogy ne féljenek, mert „tetszett az ő Atyjoknak, hogy adjon nekik országot“. Az újonnan alakult egyházközség tagjai a fajfentartó magyarságot mindenha jellemző „hitért, hazáért, szabadságért“ mindig tettre s áldozatrakész buzgósággal láttak hozzá az egyház alapjának megvetéséhez. Veteményes kertjeit, az isko-
