Gálffy Kálmán (szerk.): Emlékkönyv a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség megalakításának és templomépítésének emlékére (Szeghalom, 1904)

Iát és imaházat szépen lervbevették s annak megvalósításán nagy buzgósággal fáradoztak.

Az emberi kebelben működő isteni erőnek csodálatos munkája, hogy az alig 200 tagot számláló egyházközségnek ma már iskolája és felavatott temploma van.

Ha végig pillantunk egyházközségeink történetén, kevés hasonló példát találunk. Budapesti s angolországi hittestvéreink is hozzájárultak nemes adományaikkal templomunk felépítéséhez; fogadják érte szivünk hálás köszönetét. Kisérje az isteni oltalom nemes munkáikban.

Hálás szívvel kell, hogy megemlékezzünk vallás-közönségünk szeretett főpásztoráról, Főtisztelendő Ferencz József püspök ur Öméltóságáról, ki mindig atyai érdeklődéssel viseltetett egyházközségünk iránt s buzdító, lelkesítő szavaival táplál és éltet, buzdít és bátorít, hogy hitben világosság fiai s szeretett magyar hazánknak igaz honíiai legyünk. Úgyszintén Józan Miklós budapesti esperes, Ádámossy Gábor jelenlegi alsó-, felső-szt.mihályfalvi és Balázs András jel. hódmezővásárhelyi lelkészekről, kik szintén eleitől fogva biztattak, hogy mint egy atya gyermekei szeressük egymást, tartsunk össze, hogy mint oldott kéve szét ne hulljunk.

Ez emlék-füzet is a hivő lélek áldozatrakész buzgóságának köszöni megjelenését. Az egyházközség megalakítása, templomunk alapkövének letétele s a fölépült templom fölszentelési ünnepélye mind mély benyomást gyakoroltak a hívek lelkére. De a szó és ének elszáll és a későbbi kor, ha nem talál nyomára, nem gondol vele. Az utó