Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
94 A legnagyobb bajt az elégedetlenek közül egyelőre a dühös Bebek csinálta, aki elment a portára s hitegetéssel kieszközölte, hogy a szultán kinevezte Bebeket János Zsigmond gyámjává és Erdély kormányzójává. Hiába ment Izabella követe Konstantinápolyba, hogy megakadályozza Bebek kinevezését azzal az indokolással, hogy „János Zsigmond már érett, nagy ifjú s magára is el tud kormányozni“. Rustán basa azzal indokolta a kinevezést, hogy a tetterős Bebek Magyarország egész területét elfoglalja János Zsigmondnak, azt pedig az öreg Petrovicstól nem lehet várni.1 Az erdélyi rendek felvilágosítása után 2 a szultán visszavonta a Bebeknek adott kinevezést, amiről az 1557-ben Tordára összehívott országgyűlés örömmel értesült s a szultánnak: „köszönték atyai jóindulatát, hogy nem adta Bebeknek a kormányt, mert János Zsigmond immár tizenhét éves és képes az országkormányzásra, s kérik, ne is rendeljen melléje senkit“. Ugyanebben az időben Tiepolo Pál velencei követ is azt jelenti Bécsből, hogy János Zsigmondot Ferdinánd udvarában is : „élénk, eszes és szép testű ifjúnak tartották, aki nagy reményeket kelt, úgy, hogy a kor egyik legkiválóbb fejedelme válhat belőle.3 János Zsigmond „János választott király“ (Joannes electus rex) aláírással maga ír 1557. márc. 4-én a szászoknak, ami azt bizonyítja, hogy igyekszik tevékeny részt venni az ország kormányzásában, sőt már Huszt, Újvár és Görgény várakat édes anyjára íratja hitbér birtokainak kárpótlásáúl. Ennek a szépen indult fejlődésnek édes anyja, mintha nem volna mindig eléggé kifejlesztője. Míg a lengyelországi nevelésnél Izabella fiát igyekezett bevezetni a kormányzás titkaiba, most bár a rendek elhatározták, hogy az adományokról és kiváltságokról szóló okleveleket mindkettőjük nevében állítják ki, Izabella azokat egyedül intézte és János Zsigmonddal ritkán Íratta alá azokat. A rendek is már vettek észre valamit a nevelés hiányosságából, mert a kolozsvári (1557. nov. 21.) országgyűlés határozatilag kérte a királynét, hogy az ifjú fejedelmet, az ő legkegyelmesebb urukat a hadi dolgokban való jártasságra „készíttesse elő“,4 1. Veress: i. m. 433. I. — 2. Érd. Orszgz. Emi. II. k. 17—19. 1. — 3. Veress : i. m. 437. I. — 4 Érd. Orszgy. Emi. II. k. 26. és 86. 1.