Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
85 dományok ismeretébe s hozzá szoktatta a munkához. Napjainak jó része tanulással tölt el. Együtt olvasták a latin írókat és humanistákat, sőt az ó- és új-testamentum céljáról írt könyvet a mester épen fogékony szellemű tanulójának ajánlotta“. Maga a lengyel király is óhajtotta, hogy „a szent könyveket olvasva, korán keresztény kegyességhez szoktassa lelkét“. Ezen kívül a magyar történelemből vett példákkal oktatta és intette a fejedelmet, hogy minden cselekedetében olyan legyen, hogy az egész magyarság rá figyel, mint jövő reménységére. Édes anyja a komoly tanulmányok, mellett mindig magával vitte János Zsigmondot, hogy szórakozása is legyen.1 Újabb pártfogója is akadt János Zsigmondnak II. Henrik francia király személyében. Amint Verancsics és Zay már előzőleg megírták Konstantinápolyból Ferdinándnak, a francia király János Zsigmondnak feleséget és Izabellának férjet ígért a rokonságból.2 A francia ügyvivő királya nevében Izabellának is megtette az ajánlatot, hogy a király három leánya (Erzsébet, Claudia és Margit) közül bármelyiket nőül adja János Zsigmondhoz. Közbe jár a pápánál, hogy a Ferdinánd leányával való eljegyzés felbontassék. János Zsigmondnak külön tartományt ígér Franciaországban s nagyobb összeget fog adni a Ferdinánddal leendő háború költségeire. Biztosítja, hogy a szultán koronát tesz a János Zsigmond fejére és azzal is kecsegteti, hogy a szultán János Zsigmodnak „visszaadja nemcsak Budát, de mindama várakat és városokat, melyeket János halála óta Magyarország területén elfoglalt“.2 A János Zsigmond iránti eme nagy jó akaratnak magyarázata abban van, hogy az európai, különösen francia diplomácia Erdélyt ki akarta használni a Habsburgok gyengítésére. Nem lehet csodálkozni, ha a sokat szenvedett, reményét vesztett Izabella, számításba véve azt is, hogy fia mennyire vágyik vissza Erdélybe, kellemesen fogadta a francia politikának János Zsigmond felé történt orientálódását, mely után János Zsigmond is belépett a Habsburgok elleni újabb európai szövetségbe. A francia követ közbenjárására a kisázsiai Amasiában tartott divánban 1555. április 11-én János Zsigmondot Erdély és Ma-1. 1. Veress: i. m. 392. 1. — 2. Verancsics: ö. m. [II. köt. 337. 1. — 3. Szádeczky: i. m. 89—90. 1. és Veress: i. m. 391. 1,
