Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
86 gyarország királyának kiáltották ki s felhívták őt újólag a Magyarországba való bejövetelre. Most a szultán nem titkolta János Zsigmond visszahozását, hanem egyenesen megírta Ferdinándnak, „hogy Erdélyt nem engedheti át, mert meggyőződése szerint, Erdély és Magyarország, sőt az egész kereszténység egészségének nincs más orvossága, mint az, hogy annak lakói született örökösükre, János Zsigmondira hallgassanak“ d Szulejman szultán 1555. április 12-én 11. Henrik francia királyhoz levelet ír, melyben értesíti Erdélyt illető rendelkezéseiről, melyekkel azt János Zsigmond birtokéba adta. „A királyfi irányában padisahi magas kegyelmem minden módon állandó lesz, amíg csak magas portám iránt őszinteséggel viseltetik és uralkodói tervem az, hogy Erdélyországot az említettnek is épen azon módom adományozom, miként atyjának, János királynak adtam“. Egyben felhívja a francia királyt, hogy ő is viseltessék kegyességgel János Zsigmonddal szemben és ösztönözze az Erdélybe való visszajövetelre. Ugyanazon év május-júniusában megint értesíti Szulejman a francia királyt az erdélyi eseményekről. Tudatja, hogy János Zsigmond már felkészülődött az Erdélyországba való menetelre s az ország határán Sanok2 várba érkezett. A segítség nyújtásra tőle rendeletet kért, ami haladéktalanul meg is íratott. Ferdinánd követei is megjelentek, s azt kérték, hogy az adófizetés kötelezettsége mellett adja a szultán Erdélyt uruknak, de a szultán meg sem hallgatta a követeket, hanem kijelentette, hogy: „Okvetetlen a királyfinak kell azt átadni". Kétségbeesetten újabb követeket küldött Ferdinánd és hat hónapi határidőt kértek, hogy Erdélyt János Zsigmondnak azalatt átadhassák. Ezt a határidőt a szultán megadta azzal, hogy ha azalatt átadják Erdélyt János Zsigmondnak, jó, ha pedig ismét cselfogáshoz folyamodik, arra az esetre is megtette a szultán az előkészületeket. A határszélen levő összes „szolgáit“ készenlétbe helyezte, hogy parancsára bármikor segítséget tudjanak adni János Zsigmondnak.3 A lengyel követek is János Zsigmond visszahozatalán működtek, 1555. tavaszán pedig a szultán az erdélyieknek is ko-1. Veress: i. m. 395. 1. — 2. A szultán levelében Szátun-várba. — 3. Szulejman lev. II. Henrik francia királyhoz. Karácson: Török-magyar oklevéltár. 37—38. 1-
