Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
71 akarta Ferdinándnak Erdélyhez való jogát elismerni. Az adót vivőknek mindig azt mondták a portán, hogy adja vissza Ferdinánd Erdélyt János Zsigmondnak. János Zsigmond maga is vissza akart menni Erdélybe s már szolgái előtt is többször önérzettel nyilatkozott erről,1 de Izabella nem vallott színt. Ferdinándnak Katalin nevű leánya lett Zsigmond Ágost harmadik felesége. Mikor Ferdinánd főherceg ment az esküvőre, apja megbízta, hogy tárgyaljon Izabellával az erdélyi ügyekről. A főherceg János Zsigmondot már a bevonulásnál megismerte, mert ez délcegen mellette lovagolt s apródja vitte utána címeres pajzsát. Tárgyaltak is, Izabella kijelentette a főhercegnek, hogy Petrovics az ő tudta nélkül indította a mozgalmat.2 Köszönte Őfelségének, hogy fiával szemben is olyan jó akaratú, de most még egyetlen örömét nem tudja udvarába engedni.3 Izabella megnyugtatta Ferdinánd főherceget, hogy ha még a fia érdekében mozognának is, annak nincs semmi jelentősége, mert az ő fia, úgy fog cselekedni, ahogyan az anyja akarja. S búcsuzáskor a betanított János Zsigmond a főhercegnek olaszul azt mondta, hogy „ne aggódjék a király miatta, mert Őfelségének szófogadó, hűséges fia és szolgája akar lenni“. Míg Izabella Ferdinándot és fiát ilyen színjátszással ámította, addig másfelől ő 1554. év elején követeket küldött Petroviccsal együtt a portára és segítséget kértek János Zsigmond visszavitelére. Az Izabella követeit a francia ügyvivő is támogatta, aki ura nevében támogatást ajánlott és szóba hozta, hogy János Zsigmond a Ferdinánd leánya helyett francia hercegnőt vegyen nőül. A szultán ebben az időben nem volt Konstantinápolyban s ezért Izabella követei, a szintén magyar ruhába öltözött ügyvivővel, Kis-Ázsiába mentek Szulejmanhoz. Míg a követek a szultánnál János Zsigmond érdekében működtek, azalatt Erdélyben is tovább folyt a mozgalom János Zsigmond visszahelyezésére, kiknek érdekében a román vajdák is megmozdultak. A. Lápu§neanu moldovai vajda megírta Kendy Ferenc erdélyi vajdának,4 hogy ne ellenezze a János Zsigmond visszahelyezését, mert sem románok, sem törökök nem nyu-1. Veress : i. m. 367. 1. — 2. Szádeczky: i. m. 16. 1. — 3. Veress: i. m. 370—372, 1. — 4. Hurmuzaki: Documente. Voi. II. p. 1. 327—328,
