Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

Szellemi élet János Zsigmond korában

Szellemi élet János Zsigmond korában.

A XVI. század szellemi tekintetben nagyrészt a reformáció hatása alatt áll. A török hódoltság, a politikai és vallási harcok nem gátolják a tudományok fejlődését, sőt a hitújításnak köszönhető a magyar nemzeti közművelődés kezdete és föllendülése s a tudományosság általános terjedése.

János Zsigmond neve művelődési szempontból is új korszakot jelent Erdélyben. János Zsigmond maga is jártas az irodalomban s a szabad művészetekben 1 és a művelődést minden lehető módon előmozdította. Pártolta a tudományt, a művészetet, elősegítette a nemzeti oktatás és nevelés ügyét.

A reformáció hatása alatt kialakult: „akié az iskola, azé a jövő“ elve s minden felekezet nagy súlyt helyez az iskolázásra. János Zsigmond is különös gondot fordít az ifjúság szellemi fejlődésére.

Mikor Izabella és János Zsigmond Lengyelországból viszszajöttek, már akkor megalapozták Erdély iskolaügyét azzal, hogy az 1556-iki kolozsvári országgyűlésen beleegyeztek abba, hogy az ifjúságnak a tudományokban és szépmesterségekben való előhaladására Kolozsvárt iskolát létesítsenek s azt külföldről hozott kiváló tanárokkal lássák el.2

Az 1557-iki fehérvári és tordai ülések kimondják, hogy három zárdát alakítanak át iskolává, és pedig: Kolozsvárt, Marosvásárhelyen és Nagyváradon.

1. Szamosközy: i. m. I. 109. 1. — 2 Jakab E. : Magyar-lengyel unitárius érintkezések a XVI—XVII. században. Századok. 1892. 310 1.

22