Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Szellemi élet János Zsigmond korában
338 A kolozsvári iskola az óvárban volt, a mai Szt. Ferencrendi templommal összeépült zárdában. 1562-ben János Zsigmond újabb adománnyal segítette elő ezen iskola működését. Ez a főiskola is átélte a reformáció fejlődésének különböző fokait. János Zsigmond alatt, 1568-ban az unitáriusoknak lett a főiskolája1 s Dávid Ferenc szellemét ápolva, később nagyon felvirágzott. János Zsigmond 1560-ban megalapította a gyulafehérvári főiskolát, melynek híre túlterjedt az ország határain. Tudta jól, hogy a tanítás sikerének egyik legbiztosabb kelléke az, hogy legyenek az iskolának kiváló, tudós tanórai s ezért semmi áldozatot nem sajnált, hogy megnyerje Gyulafehérvárra Ramus Péter párizsi tanárt, de ez nem jött el s helyébe Gyulai Pált hozták.2 János Zsigmond Enyeden is állíttatott fel iskolát, melynek vezetője Hunyadi Demeter volt. Az 1565-iki országgyűlés határozata is János Zsigmond bőkezűségéről s az oktatásügy meleg pártolásáról tanúskodik, midőn ezeket mondja: „A székely vásárhelyi scholához az harmadfélszáz forint segítséget Őfelsége ez esztendőben is megadatta, ez jövendő esztendőre is megadatja Isten segítségével; mert kedvez Ő felsége a tanulásnak és a tanuló személyeknek“.3 János Zsigmondnak magas röptű terve az volt, hogy a Gyulafehérvár szomszédságában levő Szászsebesen egyetemet állíttat fel. Az egyetem létesítésével az volt a célja, hogy ifjaink itthon megkaphassák a legnagyobb kiképzést s így ne legyenek kénytelenek külföldi egyetemekre menni. Az egyetem szervezésére és vezetésére Baselból Caelius Curiot határozta el meghívni s ezen kívül más hírneves tudósokat Olasz- és Németországból. A tudományért rajongó kiváló fejedelemnek ezt a nemes tervét azonban hirtelen bekövetkezett halála megsemmisítette.4 János Zsigmond nemcsak iskolákat építtetett s azokat adománnyal látta el, hanem az irodalom is az ő támogatásával fejlődött. Azzal, hogy megengedte a hitviták tartását s a szabad-1. Dr. Gál Kelemen : Mikor és hogy lett az óvári protestáns főiskola unitáriussá? Kér. Magv. 1934. 4—5. füzet. 185.1. —2. Szilágyi S.: Erdély tört. 368.1. — 3. Érd. Orszgy. Emi. II. k. 289—290.1. — 4. Szaiposközy : i. m. I. 112. 1.
