Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai

336

dolhatott arra, hogy Erdélyben az unitárizmussal megvalósítható lesz a vallásegység. Ez a gyönyörű gondolat János Zsigmond halálával sírba szállt, mert a katholikus Báthoryaknak és az erdélyiekre erőszakolt jezsuitáknak más eszményük volt s az unitáriusok a remélt rózsás századnak csak a töviseit élvezhették.

„Az unitáriusok élete csupa küzdelem“.1 Ennél rövidebben s találóbban nem lehetne megírni az erdélyi unitáriusok történetét. De mert úgy volt és van, az unitárius egyház viszontag. ságos története sokban hasonlít a magyar nemzet történetéhez. Magyarország politikai életében a küzdelem, mellyel a nagy európai népek mellett, között és ellen vív, épen olyan dicsőséges eszmei harc, mint az unitárizmus szellemi harca a nagyerős egyházakkal szemben s ha a politikai harcban küzdőket mindig a remény táplálja, mi unitáriusok sem mondhatunk még le arról a XVI. századból örökölt ábrándozásunkról, hogy valamikor az unitáriusok tisztultabb fogalma hatja át az egész világot,

1. Farkas Gy.: i. m. 57. 1.