Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai

315 rata és Dávid hatása alatt elhatározta a heidelbergi káté meg­felelő átalakítását. A Dávid által tett változtatásokon a magyar­­országiak javítottak s az átdolgozott és a János Zsigmond által is elfogadott káté a fejedelem „beleegyezéséből és akaratából“ Kolozsvárt 1566-ban kinyomatott. Ebben a kátéban Dávidék szelleméből mégis maradt annyi, hogy átmenetet képviselt az unitárizmus feléd Dávid Ferenc a kiigazított kátéval nem volt megelégedve, hanem Blandrata segítségével összehívatta Tordára 1567. febr. 13-ra az első unitárius zsinatot, ahol a jelenlevők mindnyájan az apostoli hitvallást fogadták el, vagyis visszatértek az evan­géliumhoz.2 A tordai zsinaton elfogadott hitvallás az első uni­tárius confessió. Dávid Ferenc e Hitvallását először 1567-ben foglalta össze, azután is többször kiadta, melyekben itt-ott van némi eltérés, de a lényeg mindig ez: 1. Egy az Isten. 2. Jézus nem isten, hanem ember. 3. A Szentlélek sem isten, hanem „lelkűnknek ereje és hatalma, mely cselekedetünkben nyilvánul“, tűz, mely felgerjeszti szivünket és lelkünket. Hitvallásában tel­jesen a szentirás alapján áll, azt tanította, amit Jézus és később az apostolok: Isten egységét. A tordai zsinaton történt nagyjelentőségű esemény után, néhány nap múlva Mélius gyűlést tart híveivel Debrecenben, ahol élesen kikel Dávid Ferenc ellen. A Tordán történtek el­lensúlyozására kimondják a genfi confessióhoz való csatlakozá­sukat s az eretnekség meggátlására pedig eretnekírtó, szigorú kánonokat alkotnak. Mélius még a szelidlelkű János Zsigmon­­dot s a hatóságokat is figyelmezteti, hogy miért büntetnek a magyar törvények szellemében s miért nem alkalmazzák az ó­­szövetség szigorát. „A szentírás az egyetértést megháborító eret­nekeket megköveztetni parancsolja, miként Illyés megölette Baal papjait, mivel nem akartak engedelmeskedni“. „Halálos bűnö­sök, kiket az egyházból ki kell vetni, a hatóságoknak pedig a fegyver hatalmával megöletni, aminők Sabellius, Servet. Arius, Photinus követői, akik az igaz háromságot tagadják“.3 A debreceni zsinat „vérszomjas“ határozatai Erdélyben 1 1. Pokoly: Az erdélyi ref. egyh. tört. I. k 194—95. 1. — 2. Kanyaró: Dávid F. i. h. XLI. évf. 74. 1. — 3. V. és L. XIV. kánon idézve : Kanyaró ; Dávid F. i. h. XLI. évf. 74—75. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom