Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
316 nagy visszahatást keltettek. A szelidlelkű János Zsigmond is jól látta a különbséget a két irányzat között s akkor már teljesen az unitárizmus mellett nyilatkozott. János Zsigmondnak ez az állásfoglalása nagy hatással volt az unitárizmus és kálvinizmus közötti harc további sorsára.1 János Zsigmond mélyen töprengő lelkében az érlelődött meg, hogy nem lépik fel erőszakosan Méliusék ellen, azonban, hogy Dávid Ferenc annál hathatósabban terjeszthesse eszméit, János Zsigmond Gyulafehérváron egy nyomdát állított fel, amelynek költségeit fedezte s a nyomda vezetését a Debrecenből Erdélybe jött szabadelvű Hofhalter Rafaelre bízta.1 2 A királyi nyomdában az unitárius eszmék kiválóbb harcosai Dávid Ferenc, Blandrata, Basilius István hat munkát adtak ki. Munkáikat nagyrészt magyar nyelven Írták, hogy a néppel is megismertessék és megkedveltessék az egység eszméjét s ezáltal megbecsülhetetlen szolgálatot tettek nemzeti irodalmunknak, de latin nyelvű munkák is kerültek ki a nyomdából, hogy megcáfolják a tudósvilág előtt a reformátusok hitvallását. A debreceni zsinat határozata Dávid Ferencet nagyobb munkásságra ösztönözte s most már rendszeres harcot indít Dávid a kálvinizmus ellen nemcsak irodalmi téren, hanem nyilvánosan elmondott beszédeiben is. Dávidnak a Szentháromság ellenes küzdelmét sokan helyeselték s a nép között is terjesztették. A királyi nyomda emelte Dávid harcias kedvét és elősegítette diadalát. A János Zsigmond által adott typograpfia regia első terméke a: „Refutatio Scripti Petri Melii“ című 1567 szeptemberében megjelent munka, melyben Dávid Ferenc „a kővel-tűzzel “ fenyegető debreceni törvényhozóknak szelíd lélekkel felel és nagyon mérsékelt hangon utasítja vissza Mélius szenvedélyességét. Ez a munka azért is nevezetes, mert ez az erdélyi unitárius irodalomnak első nagyobb alkotása. Dávid Ferenc ez alkotása jellemző az unitáriusok harcmodorára, ami nem más, mint: nyugodtság és türelem s amit maga Pokoly így jellemez: „Míg Méliusnak minden irata a szenvedély legerősebb kifaka-1. Warga L.: A keresztyén egyh. tört. Sárospatak, 1906. II. 270. 1. — 2. Nagy érdemei vannak nemzeti irodalmunk terjesztése terén. Lásd: Jakab E.: Dávid F. eml. 82. 1. és Kanyaró: i- m. 134-—35. 1.
