Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
310 addigi szabadelvű erdélyi felfogással, de az is közbejátszott, hogy a Habsburgokkal való szakítást csak a Rómától való teljes elválással tudták elképzelni, vagyis Erdély nemcsak politikailag, hanem egyházilag is független akart lenni. Hogy a rendekre e határozathozatalnál milyen befolyást gyakorolt Mélius, aki a kálvini türelmetlenségnek volt képviselője, az nem állapítható meg, de a katholikusok elleni kíméletlen támadás Mélius szellemét képviseli, aki 1563-ban kiadott prédikációiban ilyen elveket hirdetett: „Fejedelem tiszte .. . eretnekeket, eretnek papot megölni, pápa hitit, hamis tudománt, katholikus papot. Azt akarom, hogy még csak neve, bűze se maradjon szájunkba a pápa miséje, búcsúja, ostyája, kelyhe, ruhája hírinek, rútságának“.1 Erdély irtózott az ilyen elvek megvalósításától s a katholikusokkal szemben már nehány hónap múlva megváltoztatja felfogását s az 1566. november 30-án tartott szebeni országgyűlés kimondja ismételten a vallás szabad gyakorlatot a katholikus, lutheránus és kálvinista egyházakra, azonban a kálvini türelmetlenség szellemében a görög keleti vallást eltiltják. „Végeztetett, hogy ez birodalomból minden nemzetség közül efféle bálványozások kitöröltessenek“. Akik nem akarnak áttérni, azokra nézve kimondják, hogy György2 reformált püspökkel tartsanak vitatkozást a bibliából, de ha az igazságot így sem akarják megérteni, akkor a gör. keleti püspök, papok vagy kalugerek eltávoztassanak. A reformált egyházakba áttértek mind György püspök fennhatósága alá tartozzanak s papjuk csak az lehet, akit György püspök rendel nekik, „akik pedig ezeket megháborítanák, hitetlenségnek poenájával büntettessenek".8 Ezért a határozatért a román történetírók erős váddal illetik Erdély rendéit, pedig, amint alább kimutatjuk, nem fajgyűlölet vezette a rendeket, hanem csak a vajdaságokból beözönlő babonát terjesztő kalugerek ellen akartak védekezni. Ami pedig a legfőbb, azt az országgyűlési határozatot meghozták ugyan, de gyakorlatban nem alkalmazták.4 1. Kanyaró : Dávid Ferenc. Keresztény Magvető. XLI. évf. 13. 1. — 2. Gheorghe de Sángiorz volt az első román kálvinista püspök 1566-ban. Lásd : Metes§t.: Istoria bisericii si a vie[ii religioase a Románilor din Ardeal si Ung. Vol. I. Arad, 1918. 74.1. — 3. Érd. Orszgy, Emi. II. k. 326—27.1. — 4. Gagyi: i. m. 118.
