Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
309 ken s mindezek hozzájárultak, hogy Erdély s a lengyelországi unitáriusok közölt állandóan volt érintkezés. E külső körülményeken kívül János Zsigmondnak az eszmék terjedésében soha gátat nem emelő, kiváló szellemi képessége, vallásos kedélye, mely szeretné az igazságot megismerni, az unitárius eszmék hirdetőinek kiváló szónoki képessége, nagy tudománya, vitatkozó ereje, erős akarata, az unitárius eszme megragadó szépsége, az ország szabadelvű alkotmánya és politikai helyzete együttvéve magyarázzák meg a magyar nemzeti géniusznak az egység eszméje felé való vonzódását. Valószínű, hogy Servet nyomán Dávid Ferenc már 1560- tól kezdi hirdetni Isten egységét.1 A mindig újabbat váró korszak készen állott s mondhatni várva-várta Dávid Ferenc új eszméinek a befogadását. Dávid az unitárizmus felé hajló eszméit előbb csak meghitt emberei között terjesztette, de azért hamar eljutott a híre Debrecenbe is, hogy Kolozsvárt Arius tiltott tanait hirdetik. Mélius ennek hatása alatt már 1564-ben elfordult Dávid Ferenctől és kérte János Zsigmondot, hogy tartsanak zsinatot az „eretnek“ Dávid ellen. Mélius érezte a veszélyt, amely a kálvinizmust fenyegette s figyelmét Erdély felé fordította és személyesen megjelent az 1566. márc. 10-iki tordai országgyűlésen is, ahol a rendek elhatározták, hogy az „efféle egyházi renden levő személyek, kik a pápai tudománhoz és emberi szerzéshez ragaszkodtanak, és abból megtérni nem akarnak, az őfelsége birodalmából mindenünnen kiigazittassanak“. A váradi káptalannak őfelsége megengedi, hogy akik megtérnek, házukban, szőlőjükben, marhájukban megmaradhatnak, ha pedig Istennek igéjét nem akarják venni, szabadon elbocsáttatnak.2 Ez a határozat azt bizonyítja, hogy János Zsigmond s az egész erdélyi közszellem változáson ment át s bizonyos ellenszenv nyilvánul mindkét részről a katholicizmus iránt, ami magyarázatát részben abban találja, hogy a protestánsok bár egymással szenvedélyesen vitáztak, de abban egyetértettek, hogy a régi vallástól megváljanak.3 Ez a szellem ellenkezik az 1. Borbély szerint Blandratától kapta meg Dávid Ferenc a Servet műveit. Lásd : Borbély : Heltai Gáspár. 45.1, — 2. Érd. Orszgy. Emi. II. k. 302—3. 1. — 3. Kővári: i. rn. 184. 1.
