Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
A jobbágyság által alkotott csapatok képezték a gyalogság zömét, akik szegénységük miatt nem vonultak be mindig a legjobban felfegyverkezve. A nemesek, a székely főemberek és a lófők ősi szokás szerint csakis lovon teljesítettek katonai szolgálatot s így ők képezték a lovasság zömét. Ezekhez járultak a nagybirtokú főurak bandériumai.1 Minden nemes ember az ország zászlója alatt, a vármegyei ispán vezetése mellett szállott táborba,2 s rendesen Keresztes mezőn gyűltek össze.3 A székelyek hadszervezete. A székelyek eredetileg mind szabadok, nemesek voltak, adót nem fizettek, hanem csak ajándékot adtak s katonáskodtak. Amint láttuk, a XVI. században nagy változás áll be a székelyek életében ; a 3-ik rend jobbágyságra sülyed s nem teljesít hadi szolgálatot.4 Az előkelők (Dómini siculi, potiores, primores) és a lófők (primipili) jó lóval és minden hadi felszereléssel tartoznak a fejedelem hívására bármikor, fejvesztés terhe alatt, táborba szállani.5 Minden székelyszéknek külön kapitánya volt, aki hadba hívta és vezette a székelyeket, ép úgy, mint a vármegye alispánja a nemeseket, de természetesen alá voltak vetve a fővezérnek.0 A székelyek ősi alkotmányát nem János Zsigmond, hanem Fráter György kezdte ki, János Zsigmond alatt csak tovább fejlődik az egyenlő teherviselés gondolata, illetőleg a székelyek ősi alkotmányának a vármegyei nemesi jogokkal való összeegyeztetése. Az 1557. februári országgyűlés már kimondja, hogy hűtlenség esetén a székelyek fejvesztésre, javaiknak, örökségeiknek elkobzására Ítélhetők,7 s így a ius regiumnak a Székelyföldre való kiterjesztése hatalmas lépés volt a primoroknak és lófőknek a nemesi egyenlőség felé. A harmadik rendbeli szabad székelyek pedig előbb adózás, majd katonai szolgálat tekintetében is egyenlők lettek a jobbágysággal s nem teljesítenek mindig személyesen hadi szolgálatot, hanem a jobbágyok módjára, kapunként pénzt fizetnek.3 Az 1562-iki lázadás után János Zsigmond a székelyek hadügyét is rendezte, kimondja, hogy a főnépek és lófők ugyanolyan jogokat élveznek, mint a nemesek s az ő földeiken lakó-1. Barthos: i. m. 70. és 73. 1. — 2. Érd. Orszgv. Emi. II. 300. 1. — 3. U. o. II. 113. 1. — 4. Barthos : i. m. 74. 1. — 5. Érd. Orszgy Emi. I. 526—27.1. 6. U. o. 552. I. - 7. U. o. II. 75. 1 - 8. U. o. II. 95. I. 275
