Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában

276 kát jobbágyaikul bírják. A főnépeket és lófőket minden adózás alól felmenti, de amint a nemeseket, őket is kötelezte, hogy „lovakkal, páncéllal, sisakkal, paizzsal, kopjákkal hadakozó­képen jó módon készen legyenek mindenkor“. A lófők saját lovaikkal vonulnak hadba s egy hónapi élelmükről tartoznak gondoskodni, azután havonként egy-egy forintot kapnak segít­ségül. A főnépek vagyonukhoz mérten 5—6 lóval legyenek ké­szen, akik évente minden ló után 8 forintot kapnak tartás-díjba („nyargalásul“), háború esetén pedig 2-2 forint hópénzt kapnak. A székely lovasság volt János Zsigmond idejében a legnagyobb számú s a székelyek állítólag 16.000 válogatott katonát tudtak kiállítani.1 A harmadik rendről is intézkednek, hogy a „székely köz­ség mi szabad birodalmunkban légyen, kiket sem a főnépek, sem senki, akárkik legyenek, bántani ne merjék“,2 ez azonban csak annyit jelentett, hogy nem a főnépek, hanem a fejedelem jobbágyai lettek a közszékelyek s 1566. óta már a főnépeknek adományozta őket a fejedelem. Az ügyesebbek pedig a dara­bontok osztályában teljesítettek katonai gyalogos szolgálatot. A szászok hadszervezete. Míg a magyar nemesek és szé­kelyek a lovasságot és gyalogságot, addig a szászok nagyrészt a tüzérséget alkották János Zsigmond hadseregében. A szászok már akkor is Erdélynek a legvagyonosabb elemét alkották s így katonai felszerelésük a legjobb volt. Váraik s jól védett városaik háború idején a más nemzetbelieknek is menhelyül szolgáltak.3 A szászok váraikat személyesen védték; hozzá­járultak a haditerhekhez, de háborúba maguk helyett rendesen zsoldosokat küldöttek, vagy pénzzel váltották meg magukat.4 Rendesen 2000—3000 zsoldost voltak kötelesek küldeni ágyuk­kal és más hadi felszerelésekkel,5 sokszor azonban maguk he­lyett nagyon gyenge darabontokat küldöttek. 1566-ban történt, hogy a szászok által küldött ezer darabontból csak 326 volt elfogadható s azért kérte János Zsigmond a szászokat, hogy erőltessék meg magukat s gondolják meg, milyen jól van dol-1. Albany György jelentése Erdélyről. 1564. ápr. 24. — 2. Érd. Orszgy. Emi. II. 203—4. I — 3. Barlhos : i. m. 78—79. 1. — 4. Lásd a szász nemzet jegyzőkönyvéből vett idézetet. Érd. Orszgy, Emi. II. 261. 1. — 5. U. o. II. 75 és 295. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom