Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában

267 fényűzési cikkeknek árszabásával pedig egyáltalán nem törőd­tek. Finomabb posztót, selyem és bársony árúkat, akkor is kül­földön szereztek be drága pénzen. Az árszabások betartását szigorúan ellenőrizték, de azért gyakran történt mégis az eladók részéről zsarolás. Maga János Zsigmond is, hogy rend legyen, küldött megbízottakat a váro­sokba, helységekbe, akik a vezetőséggel pontosan határozzák meg az iparcikkek árát s annak pontos betartására figyelmez­tették az iparosokat.1 Az 1569-iki országgyűlés kénytelen az ár­szabások áthágásából származó kihágásokért szigorúbban fel­lépni és kimondják, hogy ott, ahol kihágás történik, a város­beli bírót kétszáz forintra büntetik, ami a fejedelmi kincstárba szolgáltatandó be.2 Főbb kiviteli cikkek voltak: ló, szarvasmarha, nyers és ki­dolgozott bőrök, gyapjú, kender, fegyver és élelmiszerek. A marhakereskedést az akadályozta, hogy az akkori kezdetleges közlekedési eszközök mellett három hónap telt bele, míg Er­délyből Bécsbe szállították a marhát mindenféle veszély, ellen­séges hadak prédálása, betegség stb. között. Nagyon keresett volt azonban az erdélyi ló, amiért hat évnél fiatalabbat csak fejedelmi engedéllyel lehetett kivinni.3 Előfordult az is, hogy a nagy kereslet következtében a nyers és kidolgozott bőrök ki­vitelét is eltiltották.4 Külkereskedelmet Moldova, Havasalföld és Törökország felé Nagyszeben és Brassó folytattak s ezeken kívül még Ko­lozsvár jöhet számba külkereskedelmi szempontból.5 Szövött árukkal a brassóiak egész Smyrnáig, Egyiptomig élénken ke­reskedtek.6 Sót és épületfát a Maroson a hódoltsági területre, az Oltón Muntenia felé szállítottak. Magyarországból búzát, bort, a román fejedelemségből sok prémet hoztak be, míg a finomabb posztókat Német-, Lengyel- és Csehországból kapta Erdély. A belföldi kereskedelmet heti és országos vásárokon bo­nyolították le. A vásárokon a vásár megtörténte után áldomást ittak s az áldomáson jelenlevők később tanuk lehettek a vásár­ból keletkezett zavaroknál.' Országos vásárokat inkább csak a főbb kereskedelmi központokban: Kolozsvárt, Szebenben, Bras-1. Érd. Orszgy. Emi. 11. 99. I. — 2. U. o. II. 365. 1. — 3. Várady : i. m. 86. 1. — 4. Érd. Orszgy. Emi. II. 365. 1. — 5. Bagyary: i. m. 90—91. I. — 6. Horváth M.; i. in. 45. 1. — 7. Érd. Orszgy. Emi- 1. 219. 1-

Next

/
Oldalképek
Tartalom