Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
267 fényűzési cikkeknek árszabásával pedig egyáltalán nem törődtek. Finomabb posztót, selyem és bársony árúkat, akkor is külföldön szereztek be drága pénzen. Az árszabások betartását szigorúan ellenőrizték, de azért gyakran történt mégis az eladók részéről zsarolás. Maga János Zsigmond is, hogy rend legyen, küldött megbízottakat a városokba, helységekbe, akik a vezetőséggel pontosan határozzák meg az iparcikkek árát s annak pontos betartására figyelmeztették az iparosokat.1 Az 1569-iki országgyűlés kénytelen az árszabások áthágásából származó kihágásokért szigorúbban fellépni és kimondják, hogy ott, ahol kihágás történik, a városbeli bírót kétszáz forintra büntetik, ami a fejedelmi kincstárba szolgáltatandó be.2 Főbb kiviteli cikkek voltak: ló, szarvasmarha, nyers és kidolgozott bőrök, gyapjú, kender, fegyver és élelmiszerek. A marhakereskedést az akadályozta, hogy az akkori kezdetleges közlekedési eszközök mellett három hónap telt bele, míg Erdélyből Bécsbe szállították a marhát mindenféle veszély, ellenséges hadak prédálása, betegség stb. között. Nagyon keresett volt azonban az erdélyi ló, amiért hat évnél fiatalabbat csak fejedelmi engedéllyel lehetett kivinni.3 Előfordult az is, hogy a nagy kereslet következtében a nyers és kidolgozott bőrök kivitelét is eltiltották.4 Külkereskedelmet Moldova, Havasalföld és Törökország felé Nagyszeben és Brassó folytattak s ezeken kívül még Kolozsvár jöhet számba külkereskedelmi szempontból.5 Szövött árukkal a brassóiak egész Smyrnáig, Egyiptomig élénken kereskedtek.6 Sót és épületfát a Maroson a hódoltsági területre, az Oltón Muntenia felé szállítottak. Magyarországból búzát, bort, a román fejedelemségből sok prémet hoztak be, míg a finomabb posztókat Német-, Lengyel- és Csehországból kapta Erdély. A belföldi kereskedelmet heti és országos vásárokon bonyolították le. A vásárokon a vásár megtörténte után áldomást ittak s az áldomáson jelenlevők később tanuk lehettek a vásárból keletkezett zavaroknál.' Országos vásárokat inkább csak a főbb kereskedelmi központokban: Kolozsvárt, Szebenben, Bras-1. Érd. Orszgy. Emi. 11. 99. I. — 2. U. o. II. 365. 1. — 3. Várady : i. m. 86. 1. — 4. Érd. Orszgy. Emi. II. 365. 1. — 5. Bagyary: i. m. 90—91. I. — 6. Horváth M.; i. in. 45. 1. — 7. Érd. Orszgy. Emi- 1. 219. 1-
