Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában

268

sóban, Besztercén tartottak, ahova az idegen kereskedők is elhozták árúikat. János Zsigmond különösen Kolozsvárt részesítette előnyben, midőn 1560-ban Gyalű várából keltezve rendeletet adott ki, melyben meghagyta a kereskedőknek, hogy az Erdélybe hozandó árukat minden évben büntetés terhe alatt Kolozsvárra vigyék, ott raktározzák be s csak kolozsváriaknak adják el. Aki ez ellen vét, annak áruját elveszik s az árú 2/;s-a a fejedelmi kincstárt, 1Í3-a pedig a várost illeti.1

A városokon csak hitelesített mértékeket volt szabad használni. A mertek rendszerben nem volt egység. Vidékek és városok szerint más és más mértéket használtak, a szászok is más mértéket használtak, mint a magyarok. Hosszmértékül nem a szász egység, hanem a kolozsvári rőf, sing volt elfogadva.2 Gabonamérésre vékát, folyadékmérésre vedret használtak. Folyadékmérő volt még az urna és az ejtel. Az urnát a szászok fogadták el űrmértékűi, az ej tel (achtel) egyenlő volt a magyar itcével (0'8 liter); szerepel a pint is, amely egyenlő volt két itcével. Súlymértékül a mázsát és fontot használták.3

A fő kereskedelmi útvonal Brassó—Kolozsvár iránya s Erdélyben aránylag elég kereskedelmi út volt, de a XVI. században a közlekedés még annyira nehézkes, hogy Erdélyből csak három hét alatt lehetett eljutni Bécsbe, váltott lovakkal, éjjel-nappali szakadatlan átázással 8—9 nap alatt.4 Viziútak közül a Maros és az Olt voltak nevezetesebbek.

A szárazföldi külkereskedésre ez időben szekeret és kocsit használtak. János Zsigmond is, midőn 1566-ban a szultán látogotására ment, két új kocsit csináltatott 28 forint 50 dénárért s a hosszú útat nagyrészt kocsin tette meg.5

Idegen országba utazni, levelet, vagy követet küldeni a fejedelem engedélye nélkül nem lehetett s aki ezt a rendeletet áthágta, azt fej- és jószágvesztésre Ítélték, mint hűtlenségben találtat.6

Hasonló büntetés terhe alatt kötelezték Csík-, Gyergyó-, Kézdi-, Sepsi- és Orbai székek székely lakóit, hogyha a szükséges árukért Moldovába, vagy Havasalföldre akarnak utazni,

1. Jakab E.: Kolozsvár története. II. 121. 1. — 2. Érd. Orszgy. Emi. II. 106.1. — 3. Vérady : i. m. 88. I. — 4. Albany jelentése Erdélyről. 1564. ápr. 24. „Bécsből Gyulafehérvárra értem nyolc nap alatt, kilenc nap alatt térek vissza Bécsbe“. — 5. Várady: i. m. 90. 1. — 6. Érd. Orszgy. Emi. II. 97. 1.