Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond tényleges uralkodása

239 János Zsigmond Miksát felettesének ismerje el, mert ez a feje­delem méltóságából igen sokat levonna. Békés felajánlotta, hogy János Zsigmond elismeri Miksát a kereszténység fejének, Magyarország királyának és a maga rangidősebbjének (pro maiore suo). Ezzel szemben Miksa azt kívánta, hogy János Zsigmond elégedjék meg egy fejedelem szabad jogaival, is­merje el az ő felsőbbségét és Erdélynek Magyarországhoz való tartozandóságát, aminthogy az csak része az anyaország­nak, amelytől elszakítani és elválasztani semmikép sem lehet. Ellenben Miksa lemond arról, hogy neki János Zsigmond hűség- és alattvalói esküt tegyen, beleegyezik abba is, hogy a töröktől visszafoglalt területek legyenek a fejedelemé, ellenben a csehi jószághoz ragaszkodik Szatmár védelméért és nem mondhat le Nagybánya és Erdőd birtokáról sem. János Zsigmond jól tudta, hogy mennyire kívánatos a béke a szerencsétlen, lesújtott, szétmarcangolt és kifosztott Magyar­­ország, sőt az egész kereszténység részére,1 úgy érezte meg­bízott követe is, de Miksa felsőbbségét nehezen tudták elis­merni, bár enélkül, valamint annak nyílt elismerése nélkül, hogy Erdély Magyarországnak tagja, Miksáék szerint Magyar­­ország rendei a békeszerződést nem fogják jóváhagyni. Az erdélyi követ ismételten kifejti, hogy a felsőbbség el­ismerése nagyban sérti a fejedelem méltóságát. Valójában ezt úgy is megteszi János Zsigmond, azzal a ténnyel, mikor a ki­rályi címről és a királysághoz való minden jogáról lemond. Eléggé világosan elismeri a fejedelem Erdélynek Magyarország­hoz való tartozandóságát, amikor megengedi, hogyha ő fiú örö­kös nélkül hal meg, annak uralma Miksára és utódaira száll. Ki volna az, aki ne nyilvánítaná a fejedelmet Miksa alatt­valójának és jobbágyának, ha őt fellebbvalójának, országát pedig a királyság tagjának elismeri. Ennek elismerésével az országára eső terheket is esetleg magára kellene vállalnia. Tel­jes joggal mondhatja ő is, hogy az erdélyi rendek sem hagy­ják jóvá a békekötést, ha János Zsigmond lemond a királyi címről. Kéri az erdélyi követ Miksát, ne igyekezzék a fejedelem méltóságát kisebbíteni és a kérdéses szavak kihagyásába egyez-1. Hurmadik felelete az erdélyi követnek. U.o. 1570. Hungarica. Fogalmazv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom