Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
Í79 jenek a népen, hanem mindent fizessenek meg. A községek bírái két forintig terjedő ügyben Ítélkezhetnek. Minden székelynek szabad bárki tudta és engedélye nélkül, bármikor a fejedelemhoz fordulni, bármilyen ügyben. Ez is bizonyítja, hogy János Zsigmond a nép sorsát szivén viselte.1 Az események hatása alatt János Zsigmond elhatározta, hogy ha áldozatokat is kénytelen hozni, de véglegesen rendezi Erdély közjogi helyzetét Ferdinánddal szemben s egyszersmindenkorra véget vet a titokban működő mesterkedéseknek. János Zsigmond mérsékelte követeléseit s a lengyel követek útján tudomására hozta Ferdinándnak, hogy mivel Őfelsége az ő utolsó feleletében nem tett ellenvetést abban a tekintetben, hogy leányát, Johannát neki feleségül adja, azért ő is hálás köszönetét mond és imádkozik, hogy ez a házasság szerencsés és boldog legyen s örömmel ragad meg minden alkalmat, hogy Őfelsége iránt való szeretetét és tiszteletét kimutassa. Minthogy János Zsigmond most már magáról és menyasszonyáról is gondoskodni kívánt, a következőket követelte: János Zsigmond az eddigi összes diplomáciai tárgyalásokat csak azért folytatta, hogy a lesújtott Magyarországot megmentse, amiért minden áldozatra kész bármikor, mivel pedig Erdélyt a török úgyszólván két karral körül öleli, félős, hogy haragját éreztetni fogja Erdéllyel s ezért János Zsigmond tudni akarja, hogy a bécsi udvar mi úton-módon fogja őt a szultán haragjával szemben megvédelmezni. Kéri továbbá János Zsigmond, hogy arra az esetre, ha őt a török Erdélyből kiűzné, már most jelöljenek ki számára egy biztos tisztességes helyet Erdélyen és Magyarországon kívül, ahol ő menyasszonyával élhessen s ne legyenek kénytelenek idegen födél alatt számkivetettségben élni és sok keresztény fejedelem lenézésének kitenni magukat.2 Hogy a széthúzásnak már egyszer vége legyen, lemond a királyi címről s megelégszik a következő címmel: János Zsigmond, János, Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királyának fia, Isten kegyelméből Erdély fejedelme. Kéri végül János Zsigmond, hogy Munkács, Huszt várak, 1. Székely Oklevéltár. II. k. 176—78. I. — 2. Ismételt bizonyítéka annak, hogy csak kényszerből folytatott török politikát.
