Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond tényleges uralkodása

könyörgött. A fejedelem megadta a kegyelmet azzal a feltétellel, ha Walkay mindent hűségesen bevall. Megkérdezték Walkayt, hogy milyen összeesküvést terveztek és kik vettek abban részt. Walkay előadta, hogy az egész összeesküvésnek Forró a szerzője, Forró ösztönözte őt, hogy abban részt vegyen. Bevallotta, hogy hallomása szerint Forrónak voltak még cinkostársai, de ő azok nevét nem tudja.

Forrót elfogták és a legszégyenletesebb halálra, felakasztásra ítélték. Midőn a kivégzés helyére vitték, barátai kieszközölték, hogy ne akasszák fel, hanem fejének levágásával büntessék. Végre, mikor Forró térdet hajtva a bakó előtt várta, hogy az a hüvelyéből kihúzott pallósával fejét levágja, akkor jött meg a kegyelem számára,1 nemcsak életét, hanem javait is visszaadta neki a fejedelem. Ezzel a nagylelkű, keresztényi könyörületlel tett kegyelmezéssel János Zsigmond az ország lakói előtt nagy népszerűséget szerzett.2

Ennek az országgyűlésnek a fejedelmet érintő kellemes megnyilatkozása is volt. János Zsigmondnak ez időtájban volt a születés napja.3 A rendek elhatározták, hogy a fejedelem egyéniségéhez méltó cselekedettel ünneplik ezt meg s „urok kegyelmes szivéhez méltó határozatot hoztak, mely a földnép sorsának enyhítését célozta“. Enyhítették az uraktól elszökött jobbágyokra kirótt szigorú büntetéseket. János Zsigmondnak, aki már ekkor meglátta a földnépét, ennél szebb ajándékot bizonyára nem is tudtak volna adni.

Ez az országgyűlés is foglalkozott a székelyek ügyével. Kimondták, hogy azokra a székelyekre, kiknek 6 forintnál kevesebb értékű vagyonuk van, portai adót ne vessenek. Sepsi-, Kézdi- és Orbai székek az országgyűléstől sérelmeik orvoslását kérték. Panaszkodtak főuraikra, akik megakadályozták őket abban, hogy a fejedelemhez forduljanak. János Zsigmond az említett székek panaszára válaszúi Gyulafehérvárról 1564. július 5-én egy rendeletet adott ki, melyben a sérelmek orvoslására elrendeli, hogy a jelzett területen a meghatározott ár megfizetése nélkül senki se szedjen élelmi szert, a királybirák ne élőd-1. Zay tévesen azt írta Ferdinándnak, hogy Forrót lefejezték. 1564. jún. 14. Kassa. Bécsi áll. levéli. Hungarica. Eredeti. 1564. —2. Zay jelentése a császárhoz a János Zsigmond ellen szőtt merényletről 1564. július 1-ről. Köz. Érd, Orsz. Emi. II. k. 235—36. I. — 3. Mindszenti szerint július 7-én.

178