Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond tényleges uralkodása

174 próbálják a császár-király katonáit, kapitányait Ígéretekkel el­pártolásra csábítani és ha igy a török szultán terve szerint az erdélyiek hatalomra jutnak, akkor a törökkel való jó viszony fentartásáért Munkács várát átengedik a töröknek s így Ma­gyarországot Erdélytől el fogják választani s ezzel a betörések és zavargások ellen mentesítik és biztosítják magukat az erdélyiek. Ha a császári követ utján meggyőződnek arról, hogy a bécsi udvar, mint eddig, most sem veszi semmibe őket és vesztükre hagyja, akkor az országgyűlés határozhat a török kí­vánsága értelmében s hogy késedelem reájuk veszélyt ne zú­dítson, azt végezték, hogy Erdély egész haderejét fölfegy­­verzik. Sulyok György, Hadadvár ura, Ferdinándnak titkos híve volt s tőle meg tudta Albany, hogy Báthory György, aki a fegyver­zajt nem állhatja, három váráról: Erdődről, Csehről és Kővárról lemondott s a maga és családja számára nyugodt letelepedési helyül Görgény várát kérte, felajánlotta, hogy költségeinek felét továbbra is fizeti, a fő csak az, hogy várai János Zsigmond fejedelem gondja, védelme és neve alatt álljanak. Báthory Györgyöt nagyon szívesen látnák Erdélyben, mert mérhetetlen gazdag és ha a háború fellángol, sok áldozatot tudna hozni. Megtudta azt is Albany, hogy János Zsigmond odaadó tiszteletet mutat a szultánnal szemben, sőt ajándékokkal köte­lezi le; viszont a szultán őt fiának, társörökösének nevezi, lo­vakkal és roppant értékű hadiszerekkel ajándékozza meg s állandóan új meg új tervek kovácsolására izgatja,1 de hogy mik a legújabb tervek, arról minden ügyeskedése mellett sem tud­hatott meg semmi bizonyosat. Albany, követségének egyik fon­tos célját, azt, hogy János Zsigmondot az előző tárgyalásokon kívánt feltételei mellőzésével más álláspontra, engedékenységre bírja, nem érte el. Albany György követségével csaknem egyidejűleg Kere­­csényi László gyulai kapitány levelet intézett Ferdinándhoz, hogy ne tegyen-e lépéseket Báthory Istvánnál a béketárgyalá­sok tovább folytatása ügyében, mire azt a választ kapta, hogy a bécsi udvar nevében ne, ellenben a maga nevében tegye meg. 1. Albany György jelentése Erdélyről. 1564. ápr. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom