Józan Miklós: A fejedelem és papja (Budapest, 1940)

Ezelőtt 500 évvel született Hollós Mátyás, az utolsó olyan nemzeti király, aki országát újra európai nagyhatalmi rangba emelte s ezelőtt 400 évvel született H. János király”, — tudniillik János Zsigmond — „legutolsó magyar nemzeti király, aki megteremtette Erdély függetlenségét s az önálló erdélyi fejedelemségnek olyan alapokat biztosított, hogy abból idővel Bethlen Gábor és. a Rákócziak alatt, a magyar királyság biztos védőbástyája lett. Mátyás király Kolozsváron született s uralkodása alatt lett Buda vára Európa egyik legnevezetesebb fővárosa. II. János király Budán született s uralkodása alatt lett Kolozsvár európai színvonalon álló, gazdag és tudományokban is vezető, az európai tudományos világgal élénk kapcsolatot fenntartó kincses várossá.”

Ne méltóztassanak megijedni, ez a kezemben lévő könyv Orbán Balázsnak „Torda és környéke” című könyve, amelyben ő természetesen az alakulat és táj rajzolása mellett elsősorban a történelmi momentumokra is súlyt helyez. Az egyik helyen például megemlíti a diétáról, hogy Torda város mit tartott legnevezetesebbnek az ő ezeréves életében a magyar földön. Ez a tordai országgyűlés volt, — amelyet Kőrösfői-Kriesch Aladár örökített meg a millennium évében Torda város számára, — amely a vallásszabadságot biztosította. „Az 1568. év január 6-án Tordán ismét országgyűlés tartatott, melyben adót, fegyvert szavaztak meg. Ez az országgyűlés készíté elő az unitáriusok utait, kimondván s törvénybe iktatván, hogy a prédikátorok az evangéliumot saját belátásuk szerint szabadon hirdethetik s minden helység olyan prédikátort tartson, aminő neki tetszik. A szuperintendensek az ilyeneket üldözni ne merjék, senkit tanításáért papságától meg ne fosszanak, mert a hit Isten ajándéka.”

Azt mondja erre Orbán Balázs, a törhetetlen 48-as,

— 14 —