Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból

7, Mint a közlemény szerint nem katona, házasságra lépett 1851 Márczius I 1-én halmágyi Jakab Molnár Ilonával.

8, Ezen évben gyermekök született, kit István név alatt kereszteltek Dec. 21 n.

9, Ezen gyermek meghalt 1852 April 24 n.

10, Mi után háborúság ütötte ki magát (...) v. a fentebb említett események után, árulás következtébe elfogták őt a csendőrök mint szökött katonát harmad ízben.

11, De a csendőrök elől elszökvén, bátyja, Mihály tanúbizonysága szerint, ismét végre csak csakugyan elfogatott és elvitetett mint már - a fentebbiekből következtetve - háromszor szökött katona és az óta - jelenleg 14 éve már - nálunk semmi híre nincs. Sem levél, se küldött által nem jelentette 13 év alatt, hogy ő valahol léteznék, amit cl nem mulat, ha élne.

A jelenlevő legközelebbiektől tudakozva hivatalosan megírta és jegyezte: Péterfi Sándor mp. helybeli unitárius pap.”

Más résztvevőről nincs tudomásunk.

1848-ra vonatkozó feljegyzést találtam néhai Fülöp Árpád lelkész 76/1970. sz. alatt az esperesi hivatalnak beküldött rövid egyházközség történetében. Idézem a vonatkozó bekezdést:

„Nagy kár, hogy a polgári községnél, iskolánál, szövetkezeteknél és közbirtokosságnál mondhatni semmi régi scriptum nem őriztetett meg, s milyen sajnálatos dolog, hogy az első világháború idején a gróf Haller család, s annak egyik tagja, László szabadságharcos levélanyagát (az 1849-es fehéregyházi csatával kapcsolatban) egy katonatiszt szándékosan elégette. Ennek a 12 ládát megtöltő levélanyagnak, térképeknek stb. birtokában a száz éves évforduló alkalmával végzett helyszíni ásatások során - avatott szakértők megállapítása szerint - megtalálták volna Petőfi Sándor nyugvóhelyét.”

Amint azt Olthévízen megtudtuk, az 1998-99-es jubileumi esztendő alatt, az egykori események másfél évszázados emlékére, a hévízi egyházak és az RMDSZ, az unitárius egyház kezdeményezésére, az említett eseményekre és a falu két szabadságharcos vértanújára emlékezve, maradandó emlékművet állítanak.

75