Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból
Szentív ánylaborfalva Fekvésénél fogva - hisz itt vezet át a Brassóból Kézdivásárhely felé vezető út - a szabadsáharc idején a hadak felvonulási útjába esett. Az meg csak természetes, hogy ahol az időnként hazalátogató, vagy időlegesen otthon tartózkodó Berde Mózsa lakott, a falu lakói ismerték, követték az eseményeket, vagy éppen részt is vettek a szabadságharcban. A zömében unitárius Laborfal várói51 négy olyan személy nevét közölték52, akik életüket áldozták fel a szabadságért. Ezek: Berde Áron 1849-ben esett el Sárkánynál, Bordás Ignác, Opra József és Vásárhelyi János, aki eltűnt. Ennek a négy szabadságharcosnak állított emlékkopját a falu kegyelete és a Berde Mózes Alapítvány 1994. október 30-án az unitárius templomkertben, s ezt koszorúzzák meg minden év március 15-én.53 Faragta Lengyel László. Sokkal népesebb a száma azonban azoknak a negyvennyolcasoknak, kik személyesen vettek részt a szabadságharcban, s hazakerülésük után, otthon hunytak el. A Rikán Bclőli Honvéd Egylet 16 laborfalvi tagjáról tudunk, kiknek többsége, a családnevek alapján, unitárius vallásű volt: Bartha András őrmester, Benke Gábor, Deák Ferenc, Deák György, Dobri András, Földes Mihály, Juga József, Kóródi József, Kóródi Zsigmond, Kováts József, Miklós Mihály, Moldoványi János, Szász Mózes, Szász János, Szentiványi Antal és Vaszi János közhonvédek.54 A nagyszámú negyvennyolcas ellenére az unitárius templomot körülvevő temetőben - tudtunkkal - egyetlen szabadságharcosnak van meg a síremléke. Ez egy koporsó alakú és feliratában már alig olvasható sírjel, mely Berde Mózsa szüleinek nyugvóhelye. Életrajzából tudjuk55, hogy „szülőit 1883. augusztus 22-én a rossz kriptából kivétette és egy sírba egymás mellé tétette [...] felül két sírgerenda téve és egy kőkoporsó a sírirattal.” Itt nyugszik hát Berde Mózes (1790-1877), aki, akárcsak fia, részt vett a szabadságharcban és 300 nemzetőrt vezetett az Agyagfalvi Nemzeti Gyűlésbe, s hadnagyként, miként fennmaradt önéletírásában olvassuk, „Háromszéknek a muszkák által történt elfoglalásáig lelkesedéssel és buzgósággal küzdött a székelység által oly rég sóvárgott szent szabadság mellett.” Vagyonát - mert fiának, Berde 76
