Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból

Mind ágyúnak öntötte be Gábor Áron.

A legelsőt kivitték a dombtetőre,

Harang voltál légy szabadság hirdetője,

Dörgésed is az Istenhez égbe szálljon,

Meglengeti lobogóját Gábor Áron. ”

Kányádi Sándor versét (A kökösi hídon) azonban minden iskolás gyermek ismeri és tudja Háromszék-szerte, még olyan is, aki már 150 év távlatából nagyon keveset hallhatott szüleitől a szabadságharc helyi eseményeiről. Másfél évszázad elég volt arra, hogy még a családban se emlékezzenek arra, hogy a déd- avagy a szépnagyapa negyvennyolcas szabadságharcos volt.

A kökösi gyermeket hát egy vers - és ezért találjuk ide illőnek - és a faluja végén, a kökösi híd közelében levő emlékmű figyelmezteti, hogy vérrel áztatott föld az, ahol az ő szülőfaluja fekszik.

Kányádi Sándor: A KÖKÖSI HÍDON

Lassított a vonat a kökösi hídon,

Jődögélt mögöttünk szaporán az alkony, poros köpönyegét félvállra hajítva föl is kapaszkodott a hátsó kocsira.

Lenn a Feketeügy feketén csillogott, békességes esti harangszót ringatott.

Szívem köré apró, fényes tüzek gyúltak: kerestem a parton, kerestem a múltat.

Béhúnytam a szemem, hátha úgy meglátnám Gábor Áron mestert szürke paripáján:

Prázsmár felől szörnyű por és füst kavargóit, s dörögtek a hídfőn a székely harangok.

Olthévíz

Akárcsak Alsórákos és Datk, a háromszéki önvédelmi harc hadszínteréhez viszonyítva peremhelyzetben volt, de ezt a települést sem kerülték el az ellenséges hadak, s nevéhez fűződik egy, a helynek em-72