Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból

lékezetében már nem élő korabeli csata. Az eseményekről az azokat leíró Orbán Balázst idézzük4*:

„...1848-ban egy nagy oláh tábor vette körül a falut, s a hidat, hidast (Komp, mit Hévizén Hio-nak neveznek) elfoglalván, azt minden közlekedéstől elzárták, a szegény népen pedig iszonyú zsarolást vittek végbe, sokakat kínoztak, legyilkoltak, az udvarokat és az egész falut felprédálták. Egy hévízi azonban az éj sötétében átúszott az Oltón, s az erdővidéki parancsnoknak, Móritz őrnagynak hírt adván, ez egy csapat huszárral az ürmösi erdők ösvényein előtörve rácsapott a több ezerből álló oláh táborra, azt szétriasztotta, s a hévíziektől segíttetve nagy részét az Oltba fullasztotta, ekként megmenté Hévízt és a vidékről oda összehordott zsákmányt. A felszabadult hévíziek aztán szervezkedtek, s mindvégig emberül megvédték magokat az oláhok ellen.”

A fentiek igazolására Török István helybeli fungens lelkésztől érdeklődtünk49, ám az elmondottakat - adatok, bizonyítékok hiányában - sem igazolni, sem pedig cáfolni nem állott módjában, miként nem is lehet célunk Orbán Balázs korabeli adatait kétségbe vonni, inkább sajnálatunkat fejezzük ki, hogy a lepergett másfél évszázad teljesen kitörülte ezt a mészárlást a helyiek emlékezetéből, no meg azt, hogy a korabeli lelkész elmulasztotta bejegyezni az egyházközség dokumentumaiba.

„A falu öregeitől hallottam, hogy azokban az időkben Olthévíz békés lakosságára tört és a faluban garázdálkodott az Olthévíz-Fogarasi útszakaszon Paró község román lakosainak számos nemzeti gyűlölettől elvakult tagja. A védtelen falu megsegítésére valahol a közelben állomásozó huszár csapat sietett. A paróiakat mind lemészárolták, majd az iskola kertjében temették el őket.” - emlékezik vissza egy szecselevárosi személy az őseitől hallott történetre. Paró, a mai Päräu település ma is létezik 19 km-re Olthévíztől (Barcaság 1848— 1849. Szerkesztette Hochbauer Gyula. Szecseleváros, 1998.)

Hogy Hévízen más alkalommal is jártak szabadságharcos székely csapatok, arra vonatkozólag dr. Imreh Barna Alsórákosnál és Datknál már említett falutörténete 94. oldalán a következő adatokat találtuk: „1849. február 12. Grütze császári kapitány jelenti a fogarasi várkapi-73