Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból
Berde Mózsa - mint a Sepsiszentgyörgyön székelő Kormányzó Hivatal, az ún. Berde-Horváth-féle Honvédelmi Bizottmány vezetője - tagadhatatlan eredményeket és erényeket szerzett, s kormánybiztosi minőségében is példátlan bizonyítékát adta a hazafiúi szolgálatnak. Mint az önvédelmi harc társadalmi-politikai hátterének kialakítója, elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az egységfront érdekében küzdő Berde Mózsa szabadságharcbeli szerepét Egyed Ákos tárta fel, tisztázva az addigi esetleges félreértéseket. Őt idézzük. „1848 őszén Háromszéken is csak azután válhatott teljessé a haladó erők szövetsége, összefogása a külső ellenség ellen, miután a szabadelvű nemesség csatlakozott e szövetséghez. Ez pedig Berde Mózes politikájának gyümölcse volt. Berde tevékenységéről már többször ejtettünk szót: 1848 tavaszán a katonarend követévé választották Háromszéken; 1848/49-ben érzelmileg is, politikailag is közelebb állt a határőri rendhez, mint a liberális nemességhez. De tanulmányai s foglalkozása révén értelmiségi volt. Formálódására az is kihatott, hogy hosszú időn át érintkezésben állt a liberális nemesi körökkel. Kolozsváron a harmincas évek közepén a reformkorban annyira jelentős polgári kaszinó titkára volt. Berde alakja összetett és bonyolult, jól mutatja a népi származású vezető típusát, aki hű marad a forradalomban is a néphez, de nem válik - ebben eszméi s talán jelleme is akadályozza - forradalmárrá. Berdének az 1848-as háromszéki eseményekben betöltött szerepét senki sem tanulmányozta behatóbban, mint Jakab Elek. El kell fogadnunk tehát azt a megállapítását, amely szerint Berde Mózes mint katonaivadék élvezte a határőrkatona rend bizalmát, ugyanakkor magatartása és politikája révén a szabadelvű kis- és középnemesség is ragaszkodott hozzá. »A székely katonaság szerette benne a katonafiűt, a nemes és művelt embert.« Jogosan beszélhetünk tehát Berde kettős kötődéséről, de látnunk kell a kettősség következményeit is. Ugyanis paradox módon ebből adódtak politikájának nemcsak pozitívumai, de ellentmondásai, gyenge oldalai is. A határőri réteggel való bensőségesebb kapcsolatai (a tekintélyes Berde nemzetség s rokonság Laborfalván és a szomszéd falvakban mind a katonarendhez tartozott), a székelység műltjának s lelkivilágának ismerete segítette hozzá, hogy 44
