Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Életpályák - emlékművek
A Leicestershire-i Loughborough egyik unitárius családjában 1808. április 18-án fiúgyermek született. Az újszülött édesapja, John Paget (1773-1833) jómódú csipke- és kötöttárú gyáros, az édesanyja, Anne Paget (1789-1811) John Hunt Loughborough-i kirurgus leánya. Az újdonsült apa az unitárius egyházközség egyik köztiszteletben álló vezetője volt és nem érdektelen megjegyeznünk, hogy ifjú éveiben megpróbált levelező viszonyt teremteni kora legnagyobb unitárius tudósával, a híres Joseph Pristley lelkésszel.7 A Joseph and Sons családi vállalkozás jómódú tagja, id. Paget 1821-ben észak-nyugat Leicestershire-ben vásárolt birtokot, így telepedett át a család Thorpe Satchville-be, s innen származtatják, tévesen, ifj. Paget Jánost is. Ifj. John Paget Arthur öccsével együtt Leicester-ben, Charles Berry (1783—1877)h unitárius lelkész irányítása mellett kezdte el tanulmányait, hogy később az ugyancsak unitárius lelkész, John Kenrick (1788-1877) felügyelete alatt folytassa a yorki Manchester Collegeban. 1823-1826 között ugyanebben az intézetben tanult James Martineau és Robert Brook Aspland - mindketten fontos szerepet játszottak az erdélyi, angol unitárius kapcsolatok kialakításában. A Manchester College befejezte után Paget János folytatta a családi tradíciót, és anyai nagyapjához, valamint apai nagybátyjához, Thomas Pagethez hasonlóan orvosnak készült. Először Dublinban, majd később Edinburgh-ban tanult, itt szerezett diplomát 1831-ben a veleszületett szívbetegségekről írott disszertációjával. Friss orvosi diplomával zsebében 1832-ben Párizsban folytatta tanulmányait. Bőrbetegségekről írott dolgozatával megnyert egy nemzetközi orvosi pályázatot, s ezzel általános elismerést vívott ki magának szakmai körökben.9 Apja betegségének híre hazaszólította, de id. John Paget 1833 áprilisában bekövetkezett halála után Arthur öccsére bízta a birtok igazgatását, és visszatért a kontinensre. Fényes orvosi karriernek nézett elébe, az orvosi szaklapokban már nemzetközi hírnév övezte, s minden bizonnyal az orvostudománynak szenteli életét, ha apja halála nem juttatja - akaratlanul is - komoly vagyonhoz.10 Ennek birtokában kezdi meg európai körútját. 1833-ig egy percig sem feledte, hogy medikusi ismereteit kell bővítenie útja során. Párizst elhagyva, egy angol barátjának társaságában Belgiumba ment, majd Köln, Frankfurt és 317
