Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Életpályák - emlékművek
Heidelberg következett. Ez utóbbi helyen hosszabb időt szándékozott tölteni, de a tananyag és német nyelv nem lévén ínyére inkább az amerikai nagykövetet kísérte el Berlinig, de itt sem állt meg, hanem Lipcse, Drezda, Salzburg, Tirol érintésével Innsbruckba érkezett. 1834 szeptemberében Münchenből írja öccsének, hogy olaszul tanul, mert a telet Velencében szándékszik tölteni." Olaszországi tartózkodása első hónapjairól nem sokat tudunk, bizonyára az orvostan foglalkoztatta, legalábbis addig, ameddig 1835 farsangján Rómában megismerkedett jövendőbeli feleségével, báró Bánffy Lászlóné Wesselényi Polixénával. A válófélben levő baronessz nagy hatással lehetett Pagetre, hisz az ismertségből 1837-ben házasság lett. A közbeeső két év véglegesen megváltoztatja az ígéretes orvosdoktor pályáját, 1835 júniusában Polixéna ajánlólevelével zsebében, s barátai - William Sandford (1806- 1882) újságíró és George Edward Hering (1805-1879) tájképfestő - társaságában Magyarország felé vette útját. Itt és Erdélyben szerzett tapasztalatait örökítette meg Magyarország és Erdély című munkájában. Egykori angol ismertetője szerint: „Nem jelent meg munka, amely olyan sok értékes és szakszerű tájékozódást tartalmazna a magyar nemzetről”, mint az övé. Az 1987-ben megjelent, mindmáig legteljesebb fordítás szerkesztője, Maller Sándor írja: „[...] a legszebb és legalaposabb angol nyelvű munka a százötven évvel ezelőtti Magyarországról és Erdélyről. Nem véletlen, hogy jól kelt, s Londonban, a szabadságharc alatt (1849), egy évre rá, új, kissé változtatott kiadásban harmadszor, s 1855-ben negyedszer is megjelent. Amerikában 1850-ben, Kossuth odaérkezését megelőzően először, legutóbb 1971- ben másodszor volt rá olvasói igény. Hírünket a világban sokak előtt ismertté tette, az akkori valóságot bármely rólunk szóló könyvnél hívebben tükrözte. 1868-ban ennek alapján választották Pagetet a Magyar Történelmi Társaság tagjai közé.”12 Paget munkája nem „szokványos” útleírás, hanem alapos társadalmi, politikai, vallási, gazdasági ismertetése az országnak. Hazánknak óriási szolgálatot tett azzal, hogy közel kilencszáz oldalon keresztül bemutatta a reformkori Magyarországot, hibáival és erényeivel együtt. „Nem szeretném olvasóimat bármiben is készakarva félrevezetni” - írja az előszóban Paget -. Magyarország boldogulásának ügyét őszintén 318