Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Életpályák - emlékművek

a kormányszékhez intézett, a követeléseket tartalmazó feliratot. Majd a polgári őrség (nemzetőrség) szabályzatának kidolgozásában játszik szerepet. Az 1848. május 29-re meghirdetett erdélyi országgyűlésre, melynek fő tétje az unió kimondása volt, a város Groisz Gusztáv főbírót és Gyergyait választja követül. Az országgyűlésen aztán az unió-bizottság egyik tagja lesz: feladatuk az egyesülés részleteit megvitatni a magyar kormánnyal. A július 2-ára meghirdetett pesti népképviseleti országgyűlésre Kolozsvárnak újra két követi hely jut. Ezekre június végén Méhes Sámuel református tanárt, szerkesztőt és gróf Széchenyi István közlekedésügyi minisztert választják. (Remélve, hogy Széchenyi elősegíti az erdélyi vasút mielőbbi kiépítését.) Széchenyi azonban már elígérkezett Sopronnak. így új választást írnak ki július 7-re, s ezen Gyergyait választják „jelentékeny szótöbbséggel” követül. Gyergyai aztán mind az unió-bizottságban, mind az országgyűlésen képviseli a város érdekeit, többek között: főtörvényszéket, katonai főparancsnokságot, sóhivatalt, „univerzitást” és a városon keresztül menő vasútvonalat kérnek. A kormány azzal tiszteli meg a kolozsvári jogász-követet, hogy a legfelsőbb magyar bíróság, a hétszemélyes tábla egyik bírájául nevezi ki.

Gyergyai Aradig kitart az országgyűlésben és hivatalában. Ott vetik fogságba, Pestre szállítják, kivizsgálják, majd kezeslevél ellenében hazaengedik Kolozsvárra. Jó másfél évig teljes visszavonultságban él.

1851-ben a városnál kap díjnoki állást, aztán újra elvállalja a tanácsosságot. Mikor az önkényuralom enyhül, s ismét sor kerül a város önkormányzati újjászervezésére, 1861. május 18-án Gyergyait királybíróvá, a főbíró (polgármester) utáni második vezető tisztségbe választják. Csak pár hónapig irányíthatja a város jogi és pénzügyeit. Mikor Bécs újra önkényeskedve külön erdélyi országgyűlést hív össze, 1861 novemberében a választott tisztségviselők sorra lemondanak. Gyergyai nyugdíjaztatását kéri.

Gyergyai azonban nem csak hivatalnok és politikus volt, hanem író-szerkesztő, fordító, nyelvész, sőt muzsikus is. Egyike a Kolozsvári Casino megalapítóinak 1833-ban, első jegyzőjéül választják. Munkatársa, szerkesztőségi tagja az Erdélyi Híradónak az 1840-es években, majd a Hetilapnak és a Kolozsvári Közlönynek az 50-es években.

313