Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Életpályák - emlékművek

Maga is kalendáriumot szerkeszt Erdélyi Házi-segéd címmel (1840- 1841). Kisregényt és népszerűsítő orvosi könyvet fordít németből magyarra.

Leginkább nyelvészként értékelték - még a fővárosban is - Gyergyait. Az 1850-es években, az önkényuralom tilalmai között, sokan a nyelvművelésben gyümölcsöztették tudományos hajlamaikat. A nyelvészkedés, a germanizmusok elleni harc akkoriban hazafias tett volt. A kor vezető erdélyi politikusa, mecénása, gróf Mikó Imre bíztatta Gyergyait, hogy könyvbe foglalja nyelvészeti jegyzeteit. így született meg 1856-ban A magyar nyelv sajátságairól, majd 1871-ben a Magyarosan című kötete.2 Mindkettő a nyelvhasználat hibáit veszi számba, főleg a germanizmusokat, s rámutat a helyes alakokra. Elsősorban a toldalékok foglalkoztatják, de a szórendről és mondatrendről is vannak érdekes, újszerű megállapításai. A második kötet jelentős része vitairat, legjobb barátjának, Brassai Sámuelnek egy állítását cáfolja meg. Gyergyai mintának mindig a beszélt nyelvet tekinti, a szabályokat az élő nyelvből vonja le. Olyan jeles tudósok, mint Ballagj Mór, Hunfalvy Pál, Vadnay Lajos elemzik nyelvészeti munkásságát, sőt Arany János is készül ismertetést írni a második kötetről. Elismerik eredeti gondolkodását, megfigyelőkészségét, könyveit nyereségnek tartják. Ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy nem lehet az élő beszéd az egyetlen mérce, a nyelvtörténet, az összehasonlító nyelvészet eredményeit is ismerni kell az ítéletek meghozatalánál.

Kolozsváron Gyergyai legnagyobb sikereit énekesként érte el. Jól iskolázott magas tenor hangjára Ruzitska György figyelt fel. 1822 decemberétől több operaelőadás tenor főszerepét énekelte. így fellépett A bűvös vadászbán és A sevillai borbélyban. Opera-szövegkönyveket is fordított. Az 1840-es években oratóriumokban aratott sikert. A konzervatórium részére lefordította Haydn két nagy oratóriumát ('Teremtés, Évszakok), Rossini Stabat Materének és Mendelssohn- Bartholdy Paulusának a szövegét, s a bemutatókon a tenor szólamot adta elő. Akkoriban szenzációt keltettek ezek az előadások.

Gyergyai kivette részét egyháza életéből is. Az 1840-es évektől a főtanács tagja volt. 1861-ben a tordai zsinaton támogatta Kriza János püspökké választását. Aztán az újonnan választott püspököt lovas-314