Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Életpályák - emlékművek

Fodor S. Sándor

Jakab Elek

Élete

A XIX. századi erdélyi történetírás kiemelkedő személyisége 1820. február 13-án született a Nyárád-menti Szentgericén, egy, a XVIII. század közepén nemességet nyert székely unitárius családban.

Szülőfalujában 1826-1829 között híres iskolamester, az irodalomtörténetben is számontartott Tiboldi István tanítványa volt. E három év alatt elvégezte az elemi oktatás következő fokozatait: initiáns, kisdeklinista, nagydeklinista, komparatista.1 1929-től Jakab Elek a székelykeresztúri Unitárius Algimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol Koronka József rektorprofesszor tanítványaként, túl a poétika és retorika fokozatokon, tógás deákká vált.2

1837 őszétől a kolozsvári Unitárius Kollégiumba iratkozott a filozófia és teológiai tanulmányozására. Alkotó, tudós tanárok - Aranyosrákosi Székely Sándor, Brassai Sámuel a lelkes önképzőköri mozgalom és a reformkori szellemi pezsdülés voltak ifjúkori diákéveinek meghatározói.1 A „kincses város” Református Kollégiumában 1842- ben elvégezte a jogi tanfolyamot. Legújabb ismereteinek birtokában a huszonkétéves ifjú jogi pályára lépett.

Egy évig Marosvásárhelyen, a Királyi ítélőtáblánál, 1843-től pedig a Nagyszebenben székelő kincstárnál dolgozott. Itt német nyelvtudását tovább tökéletesítvén, a hivatali munka után szabad idejében kezdi el kutatómunkáját a Brukenthal Múzeum gyűjteményében és a „Szász Universitas” levéltárában.

300