Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Életpályák - emlékművek
vollétükben Bojér Antal emberei a vidéket járva próbálták ellene fordítani a közhangulatot, viszahívásukat kérve; sikertelenül. Jelleme, gondolkodása eleve meghatározta helyét a politikai élet porondján. „Pálffy egész lelkivilága, kemény magyarsága, demokratikus, sőt köztársasági gondolkodása előre is az elnyomó kormánypárttal szemben az ellenzék soraiba kényszerítette. Az országgyűléssel párhuzamosan folyó kolozsmegyei ellenzéki és kormánypárti küzdelmekben, a haladók és maradiak kíméletlen harcában br. Kemény Dénes vezérsége alatt az ellenzék soraiban látjuk Pálffy Jánost is. A Pálffyaknál egyébként családi hagyomány is lehetett az ellenzékieskedés: egy kicsit a két régi, udvarhelyszéki, székely primorcsalád, a Pálffy és Ugrón küzdelme is volt ez a haladás és maradiság küzdelme.” (Szabó T.Attila említett tanulmánya, 1 1. old.) „A haladók, úgy mondják mi nálunk, a Pálffy párthoz tartoznak - írja az Erdélyi Híradó egykori udvarhelyszéki tudósítója - a maradók az Ugrón párthoz, mert a pártfőnökök ezen családok tagjai, s mi többiek nagyobb részben az elsőkhöz, kisebben az utolsókhoz tartozunk.” „Pálffy János ellenzéki és haladó gondolkodásával részt vett az ellenzék minden mozgalmában. Udvarhelyszék a br. Wesselényi Miklóstól szorgalmazott börtönépítési ügy bizottságába válaszotta be (1842), az országgyűlés az úrbér, az adó és a katonatartás osztályába jelölte elég nagy szavazatszámmal. A kormány képviselőjének megyei visszaélései ügyében maga is szót emelt, amikor megyéje, Küküllő megye főispánjának, gr. Haller Ignácnak kilenc évi törvénytelenségeit az országgyűlés elé tárva, kérte a rendeket, hogy forduljanak a királyhoz elbocsátása érdekében.” (Szabó T. Attila, 11. old.). Tagjává választották annak a küldöttségnek 1842 márciusában, amely gr. Teleki Józsefet, az új erdélyi kormányzót és József főherceget, Magyarország nádorát üdvözölni ment Pestre. Itt ismerkedett meg kora jelentősebb személyiségeivel: „... kétségtelen, hogy Pálffy is a legjobb benyomást tette a vezető politikusokra, hiszen ezek később, a 48-as idők nehéz napjaiban igen fontos kérdésekben az ő tanácsát, segítségét nélkülözhetetlennek tartják.” (Szabó T. Attila, 12. old.). Országgyűlési beszédben sürgette az erdélyi tudományos akadémia létrehozását, támogatta a megalapítandó Erdélyi Múzeum ügyét is 293
