Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Életpályák - emlékművek

aki évtizednyi (saját megjegyzése szerint 1837 körül kezdődő) politikai szereplés után a forradalom kitörését követően az udvarhelyszéki események vezetőjévé lett?

Az udvarhelyszéki Tarcsafalván született 1804. január 10-én (Pálmay szerint június 10-én, ld. Pálmay József (szerk): Udvarhely vármegye nemes családjai. Székelyudvarhely, 1900., 183. old.). Régi székely primorcsalád sarja, a tarcsafalvi nemesi előnevet viselték. Apja, Elek Udvarhelyszék pénztárnoka, majd alkirálybírája volt; édesanyja magyarandrásfalvi és gagyi Pálffy Anna. A testvérek közül a legnagyobb, Elek több hivatalt viselt, udvarhelyszéki főjegyző, alkirálybíró, a szabadságharcban való részvételéért börtönben is volt. Jánoshoz hasonlóan nem alapított családot. Anna Hegyessy Elek felesége volt. Dénest határozott, de erőszakos úrként ismerték. Antal, a huszárőrnagy lovaglás közben szörnyethalt.

János Székelykeresztúrra került iskolába, az elemi osztályok elvégzése után, 1816-tól a kolozsvári Unitárius Kollégiumban tanult tovább. 1825 körül katonának állt be a József nádor huszárezredbe. 1828-ban huszárkadét volt, főhadnagyként szerelt le 1835-ben. Hazajött küsmödi birtokára gazdálkodni. Hogy a környezetváltozás mit jelentett számára, pontosan nem tudhatjuk, de sejthetően nem lehetett túlságosan serkentő hatással. Vidéki nemesek, lelkészek, tanítók alkothatták azt a szőkébb réteget, amely körében jól érezhette magát.

1840- ben Szentiváni Mihály Remény című zsebkönyvében jelentek meg a Kendefi Dénes, Tengeri mátkák c. elbeszélései; a következő évben A síró ösvényei az Erdélyi Híradó politikai lap Társalkodó c. melléklapjában. Reménytelen szerelme, Hegyessy Zsuzsanna (testvérének, Annának a mostohalánya és öccse, Dénes felesége) iránt ugyancsak közrejátszhatott abban, hogy szépirodalommal is foglalkozott. „Úgy látszik, a társadalmi életbe is csak azért kezdett, hogy kimeneküljön ebből a kétségbeejtő, az előtte mindennél fontosabb becsület alapján állva, megoldatlan helyzetből (Szabó T. Attila bevezetője a Magyarországi és erdélyi urak 1939-es kiadásában, 10. old.).

1841- ben Kükiillő vármegye országgyűlési követté választotta, gr. Bethlen Farkas volt követtársa. Megpróbálták megbuktatni őket, tá-292