Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Gaal György: "A sebesen rohanó háborús időkben" (Az unitárius egyház és iskolái 1848 - 49-ben)
ságot választanak, tagjai a püspökön kívül Székely Mózes igazgató, Mátéfi Ferenc és Mikó Lőrinc. November 11-én tárgyalják a hatoldalas jelentést, melynek egy példánya a levéltárban is fennmaradt.29 Lényegében az egyház és iskolái kis monográfiáját állították össze. Ugyanezen az ülésen foglalkoznak Nagy Elek kerületi biztos levelével30 , mely utasít, hogy a népiskolák, tanítóképzők és gimnáziumok november 15-én kezdjék a tanítást. De ott a figyelmeztetés: „fő elvül az megtartandó, hogy az olyan tanítóknak, kik a közelebbi forradalom alatt abban bár legkevésbé is részesek voltak, a tanítástól és az ifjúság nevelésétől teljesen kizárattatniok kell, és inkább semmi oskola, mintsem rossz legyen. ” E levél idézésénél olvassuk először az EKT jegyzőkönyvében a forradalom szót. Eddig csak körülírták a helyzetet: jelen viszonyokra / körülményekre, sebesen rohanó fejleményekre, háborús időkre utaltak. A nyomtatásban megjelent iskolatörténetek'1 adatait is figyelembe véve megállapítható, hogy Kolozsvárt még úgy-ahogy a gimnáziális (alsó) osztályokban 1848-49-ben és 1849-50-ben volt tanítás. A felső osztályok megnyitása csak 1850 őszén vált lehetővé, miután szeptemberben kiköltöztették az épületből a kórházat, s újra berendezték a termeket. November végén kezdődhetett a tanítás. Tordán 1848 őszén nem indult be az oktatás, talán karácsony tájára egy osztálynyi elemista összegyűlt. Kun Mózes tanító foglalkozott velük. A négy-öt jelentkező gimnazistával nem kezdhették el a munkát. Különben is az iskolaépületben járai menekülteket helyeztek el. Itt 1849 vége felé indult be a rendszeres iskolai munka. Székelykeresztúron két tanéven át csak az elemisták jártak iskolába, a kántor Pálfi József tanította őket. 1849 novemberében az iskolaépületbe egy katolikus tanítót (és családját) szállásoltak be, aki ott egy évig népiskolát vezetett. Miután az EKT közbenjárásával a tanítót kiköltöztették, 1850 novemberében kezdték meg a rendes tanítást, bár nehéz volt az oktatószemélyzetet biztosítani. 1850 februárjában minisztériumi rendelet szabta meg az unitárius tanintézetek besorolását: a kolozsvári főtanodát elismerték nyilvános főgimnáziumnak, a keresztúri oskolát pedig nyilvános algimnáziumnak. A tordai egyelőre magániskolái minősítést kapott. 26