Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Gaal György: "A sebesen rohanó háborús időkben" (Az unitárius egyház és iskolái 1848 - 49-ben)

Az unitárius egyház csendesen átvészelte a forradalmat és szabad­ságharcot. Sem püspöke, Aranyosrákosi Székely Sándor, sem Egyházi Képviselő Tanácsa nem tűnt ki az események támogatásával, inkább a túlélésre összpontosítottak. Rendszerint hetente gyüléseztek, de a vé­szes időkben néha hetekig elmaradtak a tanácskozások. 1846-ban 41. 1847-ben 36, 1848-ban 45, 1849-ben viszont csak 22 ülést tartottak. Általában nyolcan-tízen jelentek meg azokon, de már öt személy is ta­nácskozott. Az unitáriusok sorából egyénileg sokan szerepet vittek a 48-as po­litikában, mások éppen harcoltak is. A Kolozsvárhoz fűződő legis­mertebb személyek közül említünk meg néhányat. A város főbírája, Groisz Gusztáv ugyan katolikus volt, de felesége, vargyasi Szász Mó­zes unitárius lelkész lánya, Zsuzsanna hitét megtartotta, és női ágon tovább is adta.32 Gyergyai Ferenc városi jegyző, az EKT-nek is tagja, a forradalom utáni időkben a királybírói tisztségig emelkedett. A má­sik EKT-tag, Brassai Sámuel a forradalom leverését követően tíz évig „bujdosott”, többnyire Pesten. A már említett Jakab József bátyja, Ja­kab Elek 1848-ban lett főtanácsi s egyben EKT-tag. Ő hét hónapig fegyverrel szolgálta a hazát, több csatában kitűnve Bem parancsnok­sága alatt az alkapitányságig vitte. A bukás után vizsgálati fogságba vetették, majd szülőfalujába internálták. 1848-49-es élményeiről 1880-ban könyvet jelentetett meg. Másik történetírónk, Kőváry László az erdélyi hadsereg haditudósítója volt, amiért utóbb vizsgálati fog­ságba került. Nevéhez fűződik a szabadságharc erdélyi vonatkozásai­nak első történeti összefoglalása (1861) és számos visszaemlékező cikk. A kollégium későbbi tanárai közül megemlíthetjük Nagy Lajos igazgatót, egyházi főjegyzőt, aki 1848-49-ben honvéd volt. Pap Mó­zes matematikatanárt, 1848-as őrmestert, akit Gál Sándor ezredes se­gédtisztjéül fogadott. Végül idézzük a Gyergyai Ferenc nagybátyjára, a Kolozsvárt született, s itt is nyugvó Gyergyai Sámuelre33 a szebeni katonai törvényszéken 1849. szeptember 22-én kirótt és hirdetmény­ben is közzétett ítéletet34: „Gyergyai Samu, kirfályi] erdélyi kincstári titoknok, kolozsvári születés, 55 éves, unitárius vallásit, azon tökélete­sen bevallott bűnténye miatt, hogy tudniillik a magyar pártütésben cselekvő részt vett, az e részben fennálló törvények értelmében, hiva-27

Next

/
Oldalképek
Tartalom