Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Székely Attila: A kétfejű sas leverésével kezdődött (Székelykeresztúr 1848 - 49-ben)

Más munkákban szereplő nevek:

A már idézett „Petőfi Erdélyben” c. munkából:

45. Sipos Sándor57

46. Szakáll János58

47. Csíki Áron székelykeresztűri unitárius pap5'7

Gamerra Gusztáv keresztűri „térparancsnok” sógora, Haller József szerint „csak a fehéregyházi nagykocsmáig” ment a csatatérre. Tehát csak bámészkodóként vett részt az ütközetben, akárcsak Lengyel József „chirurgus”.

Pálmay munkája szerint:60

48. Csorna József hősi halott.61 Mint helybeli gimnáziumi kisdiák vizsgázik 1841-ben62, tehát húszévesnél fiatalabb lehetett 1849-ben. Az Anyakönyvben „de Keresztúrfalva” van bejegyezve.63 A családi hagyomány szerint zászlótartóként „halt meg a segesvári csatatéren.”64

49. Gyárfás Domokos (1814-1895) honvédhadnagy.65 A családnak ez az ága ekkor már keresztúri és Kemény Polixénia révén öröklik - a forradalom után - a Kemény-féle, ma Gyárfás kúriát.

Ha csak a segesvári csata résztvevőit akarjuk különválasztani, akkor összesen nyolc nevet ismerünk pillanatnyilag: a Dáné testvéreket: János, Mózes, Károly, Sipos Sándor, Szakáll János, Csorna József „zászlós” mint cselekvő résztvevőket, valamint Lengyel Józsefet és Gamerra Gusztávot.

II. A Makk- féle összeesküvés keresztúri résztvevői

A forradalom és a szabadságharc leverését véres terror követte. Sokan külső vagy belső bújdosásra kényszerültek. Kossuth és követőinek puszta élete reményt sugallt a kilátástalanságban.

Az egyik koronatanú, Deák Parkas, akit marosvásárhelyi diákként tartóztattak le, majd Josefstadtban raboskodott, ezt még annak idején így fogalmazta meg: „1848-49 után a forradalmak csak leverve, de elfojtva nem voltak, a fogékonyság talán még növekedett a rájuk nehe-167