Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Székely Attila: A kétfejű sas leverésével kezdődött (Székelykeresztúr 1848 - 49-ben)

ziilt erőszak által.”66 Az összeesküvést többé-kevésbé keményen fogalmazva sokan elmarasztalják. Még maguk a résztvevők is. Annak idején és ma is. A jelenkori elmarasztalásokban Marx és Engels álláspontja érvényesül a „forradalomcsináló” Kossuth és Mazzini stb. elleni kritikák éltetésével.

Egy alapvető körülményt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az 1848—49-es forradalmunk és szabadságharcunk nem megbukott, hanem egy külső katonai kolosszus túlereje tiporta el. Az orosz csapatok 1849. november 3-án kivonultak. így az összeesküvés az elfojtott forradalom természetes következménye volt. (1956 után a MŰK - Márciusban Újra Kezdjük - épp olyan „ábrándosnak” nevezhető, mint 49 terrorja után a suttogva terjesztett remény a „láthatatlan kormányról”67)

Az nem kétséges: minden résztvevőjét kegyelet illeti.

A résztvevők66 névsorával kapcsolatban előrebocsátom, hogy egész pontos adataink sem a résztvevőkről, de még az elítéltekről sincsenek.6'' Azt viszont megállapíthatjuk, hogy ha az 56 elítéltet tartalmazó névsort - jobb nem lévén - elfogadjuk, abból is 4 név keresztúri, tehát az elítéltek 7,12%-a. Név szerint: Árkosi Mózes, Bereczky Sándor, Dáné Károly és Varga Zsigmond.70

A közismert ítéletben szereplők sorát, még négy névvel ki tudjuk bővíteni: Csíki Áron, Dáné Mózes, Patrubán Márton, és „egy székelykeresztúri diák”. Az így felsorolt nyolc résztvevőből kettő vesztette életét. A fogságban öngyilkosok lettek. „Inkvizitoruk” a már jól ismert br. Heydte, aki a Hallerektől 48-as szereplésük miatt elkobzott fehéregyházi grófi kastélyban ütötte föl főhadiszállását71, és aki Ürmössy szerint „kimondhatatlan gyűlölettel volt eltelve a magyarszékelyek irányában.”72

A hőseinkről részletesebben:

1. Bereczky Sándor 1841. októberében 14 éves. Ekkor lett a keresztúri Unitárius Gimnáziumban lógós diák.7' (Tehát 1827-ben születhetett. Tanulmányait 1836-1843 között végzi, nem a legjobb eredményekkel.74) 12 évre ítélték.75 Deák Farkas leírása szerint Szebenben - vizsgálati fogság alatt - „gyáván viselte magát, sok embert tett szerencsétlenné... később őrülési rohamok jöttek rá, s Josefstadtban meghalt.” Mindebből arra következtethetünk, hogy esetleg (!) az ő vallo-168