Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Egyed Ákos: "Mi egy nemzetnek sem vagyunk ellenségei, csak a régi rendszer embereinek (Udvarhelyszék 1848 - 49-ben)
Miért történt ez a megkülönböztetés a székelyföldi parasztsággal szemben? Erre a kérdésre maga a jobbágyfelszabadító törvény ad magyarázatot a IV. törvénycikk 6. paragrafusában, amely kimondja: „A Székelyföldön a tiszta majorságok közé értetik a székely örökség (Siculica haereditas). Ennélfogva, minthogy az adófizető és fegyvert viselő székelyek jószágai köztudat szerint többnyire tiszta székely örökségek, az ezeken lakó colonusokra azon mentesség, amely más úrbéresekre nézve a törvény nyomán rögtön életbe lép, csak azon esetben terjedhet ki, ha az említett adófizető és fegyvert viselő székely tulajdonosok [...] be nem bizonyíthatnák, hogy valamely telek és föld, amely a colonusaik kezén van, majorság vagy székely örökség.”52 A székely örökségeken lakó s székely örökség-földet művelő kolonus (jobbágy vagy zsellér) nem szabadulhat fel a földjével együtt. A törvény tulajdonképpen a székely szabadok és határőrkatonák földjét szerette volna azok tulajdonában megőrizni még akkor is, ha azokat zsellér vagy jobbágy művelte. Csakhogy a törvényt a legtöbb helyen úgy értelmezték, hogy a Székelyföldön csak azok a jobbágyok és zsellérek szabadulhatnak fel, akik király által adományozott földön laknak. Márpedig ilyen jobbágy és zsellér az összes kolonusoknak csak kisebb része volt, mert a jus regiumot a Székelyföldre későn, s akkor is csak kisebb mértékben terjesztették ki. Emiatt a nemesek nagyobb része sem szabadította fel jobbágyait, mert nem volt nehéz bebizonyítaniuk, hogy birtokuk örökség, s nem adományként került a család kezébe. Mi történt Udvarhelyszéken? A kárpótlási iratok alapján azt sikerült megállapítanunk, hogy itt 731 jobbágy és zsellér szabadulhatott fel 1848. június 18-án, a 2856 függőségben élő család közül; s ehhez még hozzáadandó az adót nem fizető zselléreknek igen jelentős száma, amelyre az úrbériséget eltörlő törvény máshol sem, s természetesen a Székelyföldön sem terjedt ki. A jobbágy törvény alkalmazása az említettek miatt a Székelyföldön sok vitát váltott ki. Udvarhelyszékről jelentették, hogy még augusztusban sem tudtak megegyezni „a felszabadult és fel nem szabadult jobbágyok ügyében.”5’ A fel nem szabadult rétegek nyugtalansága 141
